A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. A melléktermék a transz-zsírsav, mely károsíthatja az egészséget.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) a közelmúltban javaslatot tett arra, hogy tiltsák be a mesterséges transzzsírok (folyékony növényi olajból hidrogénezéssel előállított szilárd zsírok) alkalmazását az élelmiszer-feldolgozásban, rámutatva, hogy ezzel évi 7 ezer, szív- és érrendszeri betegség okozta halálesetet lehetne megelőzni az Egyesült Államokban.

Az indítvány egy 60 napos, nyilvános véleményezési időszak után válik véglegessé. Elfogadása esetén részlegesen hidrogénezett olajokat csak külön engedéllyel lehet majd felhasználni az amerikai élelmiszeriparban. Az esetleges tilalom nem vonatkozik az egyes tej- és húsipari termékekben természetes formában jelen levő transzzsírokra – írta az MTI.

Hidrogénezett zsiradékot leginkább a kekszfélék, a fagyasztott pizza- és tésztafélék, és egyes kávétejszínek tartalmaznak. Az FDA előzetes koncepciója nem ismeri el az általánosan biztonságosnak elismert a transzzsírokat.

A világon elsőként Dánia rendelte el 2003 júniusában, hogy tilos kereskedelmi forgalomba hozni olyan élelmiszert, amely két százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz transzzsírokat. Úgy gondolják, ennek az intézkedésnek is szerepe van abban, hogy a skandináv országban öt év leforgása alatt 20 százalékkal csökkent a szív- és keringési betegségben szenvedők száma.

Az amerikai élelmezésbiztonsági hatóság 2006 óta megköveteli, hogy az élelmiszereken feltüntessék a transzzsírok mennyiségét is. 2006 júliusától az Egyesült Államokban elsőként New York város vezetése tiltotta be a mesterséges transzzsírsavak használatát a város minden éttermében. Az első állam pedig, amely 2010-ben lépett erre az útra, Kalifornia volt.

A transzzsírsavak a növényi olaj ipari feldolgozása, állagának keményítése, illetve az olaj tartósítása közben keletkeznek telítetlen zsírsavakból, egy hidrogénezésnek nevezett folyamat során. Például a margarinok is hidrogénezett növényi olajok, amelyeket mesterségesen tesznek szilárddá.

A hidrogénezés hatására a zsír elveszíti értékes kötéseit és telítetté válik, a zsírsavakban megváltozik a molekulaszerkezet. A transzzsírsavak a hátrányos biológiai tulajdonságokkal bíró telített zsírsavakhoz válnak hasonlatossá: növelik a vérben a káros hatású LDL-koleszterin szintjét, csökkentik a kedvező hatású HDL-koleszterin szintjét, hozzájárulva ezzel a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

Dr. Lakos András, az orvostudomány kandidátusa néhány évvel ezelőtt a következőket írta a témával kapcsolatban.
„A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő. A mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.
Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgező zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségestől. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). De számtalan édességben, kekszben, töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelentős mennyiségben tartalmaznak TFA-t.

Évente akár 30 000 keringési eredetű, idő előtti halált lehetne elkerülni, ha betiltanák Magyarországon az élelmiszeriparban gyártott transz-zsírokat.”

Mindezek ismeretében örömteli, hogy az MTI által 2013. november 20-án kiadott – a Magyar Közlöny aznapi számára hivatkozással – közlemény alapján kilencven napos türelmi idő után lép hatályba az élelmiszerek transzzsírsavtartalmát szabályozó rendelet. Ennek lényege, hogy tilos lesz forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot.

A rendelet értelmében tilos lesz olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében, amelyek összes zsírtartalma kevesebb mint 20 százalék, a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot. Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3 százalék, annak 100 grammjában maximum 10 grammot tehet ki a transzzsírsavak mennyisége.

A cikkünkre érkezett helyreigazítási kérelem itt olvasható.