A nyuszi és a tojás mellett a sajt is része lehet a húsvéti hagyományoknak. A Húsvéti Sajtnapok programjai országszerte kellemes időtöltést kínálnak!

Közelegnek a húsvéti ünnepek, sokan tervezik programjaikat családdal, barátokkal közösen. Nekik és minden sajtimádónak jó hír, hogy a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének kezdeményezésére több turisztikai és vidékfejlesztési szakmai szervezet együttműködésével éppen húsvétkor kezdődik a Vidékjáró elnevezésű és egész éven át tartó rendezvénysorozat, melynek nyitó programja a 2012. március 31-én és április 1-jén sorra kerülő Húsvéti Sajtnapok – országszerte a kézműves sajtkészítők portáin, üzemeiben, birtokain. Ha már sajtnapok, mi sem természetesebb, minthogy a programokat a hazai sajtút-állomások megszervezője, a Kis,- Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete, valamint a sok-sok kézműves sajtkészítőt tömörítő Magyar Sajtkészítők Céhe koordinálja.

S hogy miért éppen a sajt került a középpontba? A válasz egyszerű: a hagyományos technológiákkal készült kézműves sajt finom és egészséges, következésképpen szeretnék megismertetni a nagyközönséggel  a  magyar kézműves sajtokat és azok készítőit. Nem meglepő az a kimutatás, miszerint Magyarországon jelenleg nincsen a sajtfogyasztásnak kultúrája, a vásárlók is kevés sajtféleséget ismernek, holott a sajt az egészséges étkezés elengedhetetlen alapanyaga.

A Húsvéti Sajtnapok központi helyszínei a debreceni Nárcisz Birtok és az etyeki Ödön Major, ám emellett az ország területén további 20 helyszínen ismerkedhetünk meg a kézműves sajtkészítő műhelyek életével. A sajtkóstolók mellett a programokon a sajtosok mellett borászok, vidéki éttermek, falusi vendégasztal szolgáltatók étlapján is jelen lesznek a magyar kézműves sajtok.

Ízelítőül érdemes előzetesen megismerni néhány helyszínt, ahol a Húsvéti Sajtnapokon várják az érdeklődőket.

Garabonciás sajtok: eltűnt idők nyomában
"De mikor a régmúltból többé már semmi se marad, egyedül az íz és az illat élnek még tovább sokáig, törékenyebben, de elevenebben, anyagtalanabbul, szívósabban és hívebben mindennél - mintha csak lelkek volnának." Marcel Proust: Az eltűnt idők nyomában című remekéből kölcsönözte a finom sajtokra is vonatkozó gondolatot Kocsis Pál, a Garabonciás Sajtok gyártójának tulajdonosa.

A magyar néphit természetfeletti képességekkel rendelkező, rongyos köpenyű vándordiákjáról elnevezett, családi vállalkozásban működő cég, az Alföldi Garabonciás Kft., kiskérődző állatok tejének feldolgozásával foglalkozik, melynek meghatározó alapanyaga a Bugac környéki puszták háztáji gazdaságaiból felvásárolt, valamint saját kecskefarmjuk mintegy 600 anyaállatából kifejt kecsketej.

A Húsvéti Sajtnapok keretében az izsáki birtokon valódi csemegékkel ismerkedhetnek meg a látogatók, hiszen az érintetlen alföldi pusztán megtermelt alapanyagot hagyományos receptúra alapján, de a legkorszerűbb technológiával alkalmazva dolgozzák fel.

Tündérmajor: biogazdaság az ökofaluban
A Tündérmajor biogazdaság a Zselic lankái közt megbúvó kis ökofaluban, Gyűrűfűn található. Megálmodója, megvalósítója egy házaspár: Szalóki Zsuzsa és Kulcsár András.

A feleség lány korában egy óriás-poszter borította a szobája falát, csodálatos hegyi tájjal, tarka virágos réttel, szűk ösvénnyel és piciny házikóval. Férje ifjúkori „álmaiban” domboldalban legelésző kecskenyáj és e kép csodálatosan nyugodt érzése élt.

És mily véletlen – összetalálkoztak. Az élet jó rendezőnek bizonyult!

Ma már a hegyi táj, a kecskenyáj, a nyugodt élet a valóságot jelenti a házaspárnak.  Kecskét, juhot, baromfit tartanak, kecske- és juhtejet dolgoznak fel. A Húsvéti Sajtnapokon kecsketej, kecskesajt, juhsajt, kecsketúró, juhtúró, kecskejoghurt várja a látogatókat, akik a gazdaságukban termelt gida-és kecskehúsból készült különlegességekkel, tejtermékeikkel, házi tojásokkal és zöldségekkel is „megismerkedhetnek”. Irány tehát Gyűrűfű, a Tündérmajor!

Bükki sajt: manufaktúra a hegyvidéken
Mivel is foglalkozhatna az emberfia, ha üknagymamája erdélyi főzőnő volt Hargita megyében, Kisgalambfalván, és mindent tudott a háziállatokról? S miért nem meglepő, hogy a mester még „hobbisajtosként” otthoni borvacsoráin saját készítésű sajtokat kínált a finom nedű mellé?

Egyenes út vezetett a ma Bükki sajt néven ismert ínyencség készítéséhez. A magyarok erdélyi sajtkészítő kultúrájának alapjait tanulmányozva, és ezeket a tradícionális technológiát alkalmazva készítik és fejlesztik a hegyvidéki érlelt félkemény sajtjaikat családi vállalkozásban, Mónosbélben, a Bükk-hegységben az Eger és Szilvásvárad között lévő kis faluban.

A Sándor Tamás által vezetett hegyvidéki sajtmanufaktúrában saját termelésű kecsketejből és partnerüknél alapított magyartarka állomány tejéből készítik sajtjaikat.

Kuriózum, hogy a sajtkészítés folyamán kizárólag természetes fűszereket, olajokat, gyógynövényeket, erdei gombákat, vörösborseprőt, venyigehamut, faszénport és konyhasót használnak. Ebből pompás ízek kerekednek!

Agria kézműves sajt: belevetett hit, hozzáadott szeretet
Mi is a különbség a kézműves sajtok, és nagyüzemi sajtok között?- kérdezheti a kedves érdeklődő.  Összekeverhetetlen ízük mellett a sajtban rejlik a sajtkészítő kétkezi kemény munkája, a bele vetett hite, és a hozzáadott szeretete.  Természetesen a valódi tej mellett. Ezekkel a gondolatokkal ajánlja finomságaikat az egri Agria kézműves sajt csapata, akik tehén- és kecskesajtokat készítenek.

Az alapanyagot, a rendkívül egészséges és tápláló, teljes értékű tejet a Mátra értékes, a közúti forgalomtól teljesen elzárt, gyógynövényekben gazdag legelőin táplálkozó magyartarka és Holstein fríz tehenek adják. Az állatok tavasztól őszig, nap, mint nap a zsenge zöld és gyógyfüveket legelészik, ennek eredményeképpen a tej, a tejtermékek és a sajtok mind tartalmazzák a hegyvidéken termő gyógynövények értékes hatóanyagait.

A Fejes János által vezetett gazdaságot egy egri kirándulás során, éppen a közelgő Húsvéti Sajtnapokon érdemes meglátogatni.

Hortig sajtok: mesés történet vezetett Lajosmizséig
Hortig Rezső és Bertók Zsuzsa családi gazdaságának már-már mesébe illő története van. A házaspár mert nagyot álmodni tanyáról, egészséges tanyasi termékekről, gazdálkodásról – ugyanis mindkettőjük szakmája, foglalkozása távol állt ettől.

Az álom egy 2008. januári hajnalon arról szólt, hogy van egy tanyájuk Lajosmizsén, ahol kecskéket tartanak, sajtot készítenek. Ugyanennek az évnek szeptemberben már költöztek is – az álmoknak megfelelően.

Lajosmizsén megtalálták a tanyát, Megtalálták hozzá a teheneket, kecskéket és egyéb – tanyára való – állataikat. Megtalálták ott új barátaikat, segítőiket, megépítették, kialakították az állatok lakhelyét, a fejőállást, a sajtkonyhát. És elkezdtek dolgozni.

Termékeik minőségéről a Húsvéti Sajtnapok keretében a családi gazdaság kóstolóján is meggyőződhetnek a látogatók, és személyesen is meghallgathatják a házaspár álmainak, jelenének történetét.

Panni Sajtműhelye: falakra festett álmok
A biatorbágyi Pozsa Anna, azaz Panni szerencsés csillagzat alatt született, alkotó embernek vallja magát. Az első, hobbiból készített házi sajtnál rádöbbent: a sajtkészítésben alkotni is lehet, s belevágott a nagy „szerelembe”. Először csak hagymát kevert a gomolyába, aztán vörösborba áztatta bele, majd dióval dúsította az alapanyagot. Aztán kinőtte a konyhát, és saját műhelyt hozott létre.

Itt a falakra ráfestette az álmait, mert azt remélte, sokat lesz a műhelyben, és ahol sokat van az ember, ott vannak az álmai is. Panni Sajtműhelye ma már országszerte ismert és elismert. Sokat segít munkájában családja, s ahogy Panni fogalmaz: a családja és barátai mosolya egy-egy sajtfalat után minden nap új lendületet ad munkájához.

Az érdeklődők a család által működtetett biatorbágyi Szarkafészek Sajt -és Borházban a Húsvéti Sajtnapokon kóstolhatnak a sajtműhely ínyencségeiből, és ízelítőt kaphatnak a sajtkészítés menetéről is.

Húsvéti Sajtnapok: nem lila a tehén
Felvetődhet a kérdés: mi a közös a fentiekben megismert sajtkészítők között? Annyi biztosan, hogy – akár a borászoknak - a lelkük egy része is benne van a termékükben. A hagyományok ismerete és szeretete, a széles alapokon nyugvó szaktudás és a természettel való szoros kapcsolat mind része a művészi alkotómunkának, mely az egészséges hazai alapanyagokkal páratlan ízvilágot eredményez.

A remek szakemberek a Húsvéti Sajtnapok látogatóinak „bebizonyítják” majd, hogy a tehén nem lila, és a valódi teljes értékű tej nem a papírdobozokban jön létre, miként azt is, hogy a sajt eredetileg tejből készül, és nem szilárdító anyagokkal és ízfokozókkal dúsított, tejnek nevezett „valamiből”.

A Húsvéti Sajtnapok rendezvényeiről részletes programleírásokat, ismertetőket a 2013. március 25-én induló interaktív Vidékjáró weblapon találnak az érdeklődők, s ugyanitt tetszőleges keresési szempontok alapján szállás, vendéglátás, programok, helyi termékek közül is lehet majd választani.