Örömteli, hogy egyre többen odafigyelünk a környezetre. Sokan teszünk lépéseket annak érdekében, hogy a kevésbé szennyezzük a körülöttünk lévő világot.

Egyre többen mondunk le a palackozott víz fogyasztásáról, egyre többen szelektáljuk a szemetet, komposztálunk, és egyre többen vásároljuk a helyi termékeket.

Szokták mondani, hogy minden apróság számít, és ez így is van. Éppen ezért meg kell említeni néhány olyan élelmiszert, melyek fogyasztására jó lesz a jövőben fokozottan figyelni, mert termelésük, termesztésük nagymértékben terheli környezetünket.

Banán
A banán ma a legtöbb országban az egyik legnépszerűbb gyümölcs, amit már-már nagyobb mennyiségben fogyasztunk, mint a narancsot vagy az almát. Amit viszont talán sokan nem tudunk, hogy ez a gyümölcs az egyik leginkább munkaerő-igényes csemege, és az egyik legnagyobb szén-dioxid-lábnyommal bír. Miután csak trópusi éghajlaton terem meg, így a szállítása, hűtése, csomagolása igen nagy mennyiségű energiát és üzemanyagot igényel.

Talán abba sem gondolunk bele, hogy a banánültetvényeken a minél jobb hozam érdekében igen nagy mennyiségű növényvédő szert használnak. Bár ez a banán vastag héja miatt viszonylag kisebb veszélyt jelent az emberekre, a vegyszerek mégis nagy kárt tesznek a talajban. Ám ha arról is több információval bírnánk, hogy a banántermelő cégek milyen embertelen körülmények között dolgoztatják a rászoruló munkaerőt, akkor valószínű, hogy kevesebb banánt majszolnánk olyan jóízűen.

Marhahús
Nem titok, hogy a marhahús megnövekedett fogyasztása nagyon komoly károkat okozott már a bolygón. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint, mintegy 33,3 millió állatot vágtak le 2009-ben Amerikában, és ennek csupán egyharmadát nevelték ottani gazdaságokban, a többi külföldi import volt. Ennek ismeretében a marhahús előállítása különösen erőforrás-igényes, nem csak üzemanyag-fogyasztást és energiát tekintve, hanem az állatok takarmányozása és vízellátása tekintetében is.

A tehenek tartásának költségét tovább emeli a rengeteg hulladék is. A trágya szétterítése fertőzi a talajvizet, valamint a tehenek emésztése során felszabadult metángáz körülbelül 23-szor erősebb és több kárt tesz az üvegház-hatásban, mint a szén-dioxid.  Ma már sok környezetvédelmi tudós is figyelmeztet a marhahús-fogyasztás korlátozására. Ez lehet az egyik legnagyobb fegyverünk az éghajlatváltozás megakadályozásában.

Narancslé
Belegondoltunk-e abba, hogy a sokunk által kedvelt, narancsból készült italok valóban csemegének tekinthetők-e? Tudjuk, hogy a narancs csupán mediterrán és forró éghajlati viszonyok között terem, így nem is nehéz következtetni, hogy szállítása milyen nagy környezeti károkat okoz. A szállítás ebben az esetben hatványozottan jelentkezik, hiszen a gyümölcsöt a feldolgozó üzembe kell eljuttatni, majd továbbszállítani a fogyasztókhoz. E mellett a narancs is nagyon szomjas növény, gyakran több százezer köbméter vizet „fogyaszt”hektáronként, és ezek a gyümölcsök is erősen permetezettek.
Ha mindenképp narancslevet szeretnénk inni, akkor vegyünk néhány kiló narancsot és préseljünk otthon. ha lehetséges, s ne válasszuk a legkevésbé jó megoldást, a hígított dobozos változatot.

Szójabab
Annak ellenére, hogy az egészségügyi leírásokban és a reformétkezésben kiemelt helye van a szójának, jó, ha tudjuk: a szójabab termesztése nem túl kedvező a környezet számára. A szójabab egyik nagy „hazája” Brazíliában van: fellendülést remélve, erőteljes erdőirtásba kezdtek, teret engedve a szója mezőgazdasági termesztésnek. A Nature Conservancy becslése szerint 2000 óta a szójabab vetésterülete Brazíliában 10-13 százalékkal nő évente, a világ szójabab termelése pedig megötszöröződött 1950 óta. Ezt a sokoldalú hüvelyest már nemcsak emberi élelmiszerben használják, hanem takarmányként, bio-üzemanyagként, kozmetikumokban, szappanban és a műanyaggyártásban is.

Ami még inkább riasztó, hogy a „The Nature Conservancy” beszámolt arról: a szójabab 87 százaléka az Egyesült Államokban (50 százalék világszerte) genetikailag módosított! A peszticiddel kezelt, manipulált szója fertőzi a vizeket és „mérgezi” a növényeket és az állatokat.

Tudjuk, hogy az egyre inkább változatos és globalizált világban nehéz helyben megszerezni mindent. Nagy tudatosság szükséges fenntartható, tisztességes életmódot folytatni, de tegyük meg, amit megtehetünk, és amit tudunk.

Az említett  élelmiszerek esetében például már az is nemes dolog, ha kevesebbet eszünk belőlük.

Forrás: care2.com