A „zöldút” kifejezés az angol Greenways szó átvételével került be a magyar nyelvbe, és mára már fogalommá is vált. Jelentése jóval több a túraúténál.
A zöldút jelentése: közösségi programok, környezeti szemléletformálás, örökségvédelem, sportrendezvények, ökoturizmus, vidékfejlesztés, a helyi gazdaság élénkítése, közösségfejlesztés.

Közösségi gyökerek
A zöldutak olyan, közösségi gyökerű helyi programok, melyeknek központi elemei az adott térség természeti, épített és kulturális örökségének bemutatását célzó, motormentes, biztonságos módon használható közlekedési útvonalak, séta- és túrautak. Az országos programot övező, széles körű érdeklődést az Ormánságtól a Zsámbéki-medencén át Szatmár-Beregig számos zöldutas térség létrejötte fémjelzi. (Sepsei Gergely)

Az első zöldutas események 1997-ben szerveződtek az Ökotárs Alapítvány koordinálásával, majd az alapítvány több éven keresztül kismértékű támogatásokkal is segítette a zöldutak létrehozását felvállaló közösségeket, civil szervezeteket.

Környezettudatos kezdeményezések a megújuló energia felhasználását támogató mini rendszer kialakításától a helyi gazdálkodók képzéséig, sokféle tevékenység kapott támogatást a zöldút program keretein belül, ám a valódi térségi szemléletet tükröző, a vidéki településeket összefogó közös kezdeményezések és cselekvések 2005 és 2007 között jelentek meg Magyarországon. Ez az időszak fordulópont volt a magyarországi zöldút-program történetében. 2006. szeptember 18-án megnyílt az első helyi, elsősorban közösségi, ökoturisztikai és vidékfejlesztő projektek nyomán létrejött, információs és irányjelző táblákkal is kijelölt útvonal, a Duna-Ipoly Zöldút.

A 150 bringás részvételével lezajlott 2 napos „ünnepi bringatúra” során a résztvevők felkeresték a Váctól északra – és az Ipoly mentén, Pest megye területén – fekvő települések vezetőit, akik nagy örömmel fogadták a sok lelkes biciklistát, és közös nyilatkozatot írtak alá, melyben biztosították a fő helyi szervező Magosfa Alapítványt a zöldutas kezdeményezés és programok támogatásáról. A túra érintette az első márianosztrai helyi termékes vásárt – azóta ez a kezdeményezés is hagyománnyá vált a településen. A túra végállomása már egy újabb, ifjabb zöldút kezdőpontja, pontosabban központja volt: a bringások áttekertek Nógrád megyébe, és Drégelypalánkon adták át a stafétát az ottani lelkes helyi szervezőknek, akik egy éven belül kialakították a Börzsöny északi lába és az Ipoly által közrefogott gyönyörű tájon megbújó tíz nyugat-nógrádi települést összekötő Örökségeink Útján Zöldutat.

2007-től kezdve sorra csatlakoztak a programhoz a zöldutas szemléletet magukénak érző civil szervezetek, amelyek saját működési területükön és tevékenységeik során fontosnak tartották a térségi személet, a helyi értékek védelme és a környezeti szemléletformálás megvalósulását. Ennek nyomán alakult ki a Budavidék Zöldút (Zsámbéki-medence), a Tanyakör Zöldút (Kiskunmajsa és környéke), a Földszíve Pilisi Zöldút (Pilisszentlászló és térsége), később elindult a Galga-Zagyva Zöldút (Kartal és környéke), a Három Folyó Szatmár-Beregi Zöldút (Panyola térsége) és a Cserháti Zöldút (Szente-Hollókő térsége) kezdeményezése is. A legifjabb és sok szempontból legsikeresebb zöldút Magyarországon az Ormánság Zöldút, mely Kémes központtal jött létre. A Dráva mentén öt települést összefogó mikrotérségi kezdeményezés alig két év alatt jutott el a zöldút létrehozásának ötletétől arra a szintre, hogy mára irányjelző táblákkal ellátott útvonalon haladhatnak a zöldutas látogatók és a helyiek. Programjuk keretében több nemzetközi ifjúsági cseretábort és hulladék-újrahasznosító foglalkozást szerveztek, kialakítottak egy kis szövőműhelyt és kempinget a kémesi malomban.

Összetartó zöldutak
A zöldút program országos szintű sikeres folytatásához és a szemlélet széles körű elterjesztéséhez azonban elengedhetetlen a zöldutak és az őket létrehozó aktív zöldutasok összefogása. Ennek eredményeként – és a programot kezdeményező Ökotárs Alapítvány támogatása mellett – jött létre 2008 végén a Zöldutak Módszertani Egyesület (ZöME), mely teret biztosít és forrásokat gyűjt egy alulról építkező vidékfejlesztési módszert népszerűsítő és elterjesztő országos hálózat kialakulásához és működéséhez. A ZöME feladata, hogy a zöldút fejlesztésében szerepet vállaló közösségek számára folyamatos kommunikációs lehetőséget teremtsen. Tevékenységei között szerepel hazai és nemzetközi tapasztalatcserék, tanulmányutak és műhelyek szervezése.

Az egyesület több határon átnyúló projektben is részt vesz, így a szakmai munkában ausztriai, szlovák, horvát társszervezetekkel is együttműködik. A nemzetközi projektek első sorban hosszú távú zöldutak tervezésére, megvalósítására irányulnak – így a ZöME aktív szereplője például a Vasfüggöny Túraút – Eurovelo 13 helyi tervezési, kialakítási folyamatainak is.

Miért jó a zöldút?
A zöldút fogalma és az eddig létrejött zöldutak példája is magában hordozza a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra törekvés magvait. Azonban egyik területen sem érhetők el sikerek aktív helyi emberek nélkül, akik tisztában vannak a közösségi tervezés és cselekvés erejével, és egy közösség – vagy akár egy település, térség – jövőjére gyakorolt pozitív hatásával. A sikeresen létrejött és működő zöldutak ezzel az előnnyel rendelkeznek: a helyi civil kezdeményezések a térségi emberek együttműködésével valósulnak meg. A zöldút létrehozása nem egy-egy külső vagy belső csoport anyagi érdekei mentén szerveződik. Ezért a zöldút kezdeményezése nem anyagi támogatásoktól, hanem a helyi közösség belső igényéből, késztetéséből fakad, melynek célja a saját élettér értékeinek megismerése, feltérképezése, megőrzése, bemutatása. Az életminőség javulásának alapeleme az összetartó helyi közösség megléte – egy vidéki térség életében a zöldút kialakulása erősíti a helyi közösséget, hiszen a tervezéstől a megvalósításon át a használatig a helyi közösség tagjai aktív szereplői a folyamatnak.

A zöldút sikerének másik záloga a különböző szektorok együttműködése. Az általában civil kezdeményezésre meginduló zöldutas gondolkodásban, tervezésben fontos szerepet játszanak az önkormányzatok és a helyi vállalkozások, vagy termelők, kézművesek is. Előbbi a térségi együttműködések és kommunikáció segítésével, utóbbiak pedig a zöldútra felfűződő szolgáltatások és program elemek biztosításával is hozzájárulhatnak a zöldút megvalósulásához.

Ökoturizmus a zöldutakon
A zöldutak – mint a helyi közösségi kezdeményezések nyomán létrejövő, természeti, kulturális, történelmi értékeket összekötő útvonalak – jelentős vonzerőt gyakorolhatnak az adott területre érkező látogatókra is. A zöldút szellemisége, szolgáltatásainak jellege meghatározza a célközönséget is: azok az aktív kikapcsolódást kereső, tudatos turisták látogatják az útvonalakat, akiknek a természetben folytatható tevékenységek mellett az is fontos, hogy egy adott terület egyéb értékeit, emberi közösségeiket is megismerjék. Ehhez fontos a „lassítás” szemlélete, vagyis a zöldutas látogatók nem az élmények mennyiségi halmozását, hanem minőségi átélését tartják fontosnak. A meglátogatott zöldúton, lehetőség szerint, legalább egy éjszakát eltöltenek, ezzel is hozzájárulnak a helyi szolgáltatók bevételeinek növekedéséhez. Helyi közlekedésükhöz motormentes eszközöket használnak, vagyis lehetőség szerint kerékpárral, gyalogosan, csónakkal közlekednek.

Élelmiszerigényüket a helyben megtalálható termékekből fedezik, nyitottak az adott térség speciális gasztronómiai kínálatára. A zöldutas, ökotudatos turista szemlélete pozitívan hathat a helyi közösség tevékenységeire is: a helyben előállított termékek, megtermő zöldségek, gyümölcsök, kézműves használati eszközök és ajándéktárgyak iránt mutatkozó igény és fizetőképes kereslet megmutatja, hogy érdemes folytatni a már-már feledésbe merült hagyományos értékek, eszközök, termékek előállítását.
A zöldutak elérhetőségei: www.zoldutak.hu; www.sugarkankalin.hu; www.pilisizoldut.hu; www.ormansagzoldut.hu; www.diz.hu
(A szerző a Zöldutak Módszertani Egyesület elnöke.)

Forrás: videkesgazdasag.hu