A PET palackos víz terheli a környezetet, ennek ellenére globálisan 22000 milliárd forintot költünk rá évente, újrahasznosításuk pedig igen veszélyes.

Az ásványvizet forgalmazó cégek a szivattyúzás során károsítják a víztartó rétegeket és a vízgyűjtő területeket is – állítja egy környezetvédelmi társulat. Egyes becslések szerint három liter víz szükséges ahhoz, hogy egy liter kristályvíz a piacra kerülhessen.

Hiába, még számos fejlődő ország nagyvárosában sem biztos a forrása a csapvíznek, így ott kénytelenek a boltban vásárolni az emberek. Ugyanakkor Európa számos államában – beleértve Magyarországot is – gyakran ellenőrzik a vizek minőségét. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban átlag 79 liter palackozott vizet isznak az emberek, s ezáltal olyannyira meglendült ez az iparág, hogy mára már a kávé-, a tej- és a gyümölcsléipar előtt halad, jobbára csak sörből adnak el többet.

Bár a palackozott víz értékesítése és fogyasztása folyamatosan nő, néhány politikus és aktivista már komoly lépéseket tett, hogy meggyőzze közvetlen környezetét, hogy a csapvízzel sincs semmi gond. 2009 szeptemberében az ausztráliai Bundanoon volt az első város, ahonnan kitiltották a tégelyeket, ezáltal az ott élőknek nem jutott más választás, mint a közvíz szürcsölése. Azóta világszerte sorra kapcsolódtak az akcióhoz éttermek, akik szűrt csapvizet szolgálnak fel vendégeiknek.

Nemcsak a környezetre van káros hatással a palackok nagyipari gyártása, hanem pénztárcánkra is: közel ötszázszor drágább egy liter lezárt víz, mint a csapi, ugyanakkor ennyivel nem biztonságosabb.

Nem is a víz jelenti az igazán nagy kockázatot, hanem az egyszer használatos műanyag palackok. A PET palackok eredendően eldobhatónak készültek, azonban ma már újrahasznosítják, ekkor viszont olyan vegyi anyagok szabadulnak fel belőlük, melyek rákkeltő hatással vannak az emberre. Mind e mellett ugyan a műanyaghoz csupán kézzel érünk, de az újratöltött palackok vize könnyen válhat a baktériumok tanyájává is.

A tartályok 80 százaléka hulladéklerakó helyeken köt ki, s mint köztudott, a műanyag palackok nem bomlanak le.

A másik – és talán a legfőbb – probléma, hogy egyre több víztározó kerül magánkézbe, a gigacégek pedig fontosabbnak tartják az üzletet a környezetüknél.

Forrás: nationalgeographic.com