Szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztás: bízzunk meg a természetben!
Sokat hallunk arról, hogy fogyasszunk idény jellegű zöldségeket, gyümölcsöket. Vajon tudjuk, hogy a praktikus szempontok mellett miért jó ez nekünk?
A szezonális zöldségek és gyümölcsök jobb ízűek!
Gondoljunk csak bele, hogy mekkora a különbség egy fólia alatt nevelkedett, napfényt sosem látott paprika és a szabadon termesztett, ropogós társai között. Hányszor találkoztunk már télen vízízű paprikával, eperrel? Az ok egyszerű: egyrészt a friss levegő és napfény hiánya, másrészt pedig az, hogy gyakran nem várják meg, hogy rendesen megérjenek.
A szezonális zöldségek és gyümölcsök gazdagabb beltartalommal rendelkeznek!
Az íz mellett az sem egy utolsó szempont, hogy a pénzünkért jut vitamin és egyéb tápanyag a szervezetünkbe, nem csak egy felfújt lufi.
Kisebb a károsanyag-kibocsátás!
Ha a zöldségeket, gyümölcsöket akkor vesszük, amikor valóban szezonjuk van, akkor elkerüljük az erőltetett körülmények között nevelt terményeket, vagy azt, hogy egészen távoli égtájakról fuvarozzák ide őket. (Csak zárójelben: épp a fokhagyma szezonja van, és a boltok roskadásig tele kínai fokhagymával. Ezért nem csak az idény jellegre, hanem a származási helyre is érdemes odafigyelni.)
A Chiléből 13.000 km-t ideutaztatott spárga miatt körbepöfögik a Földet, a spárgát bedrogozzák (vegyi kezelés), hogy a szerencsétlen kibírja az utazást és zötykölődést, és ne rohadjon meg, mire ideér. Mindez persze jó sok pénzért, mert hát meg kell térüljön a sok herce-hurca. Ez kinek jó?
Mindezek mellett, ha nem szezonban termelünk valamit, akkor komoly energiát kell ráfordítani, hogy az valóban teremjen. Ilyen például a fűtött fóliasátor esete. Sajnos már a termeléskor is sok gombaölőszert, peszticidet használnak fel. Ráadásul a zöldségek és gyümölcsök a leszedéstől számítva rohamosan veszítenek vitamin tartalmukból. Így bizony a sokat szállított, nem idényben termett zöldség és gyümölcs bőven elbújhat a szezonális mögött.
A szezonális termékek olcsóbbak
Ezt említettük meg az egyik legpraktikusabb okként még az elején. Nem szükséges 1400 forintért megvenni a koktélparadicsomot télen (mert bizony gyakran annyi a kilónkénti ára annak a pici doboznak). A helyi termelő gyümölcsét a Nap érlelte, nem a fólia fűtése; a helyi termelő nem autózta körbe vele a fél világot, így persze, hogy finom és olcsó terméket ad a kosarunkba!
A Nyitottkert készített egy könnyen átlátható naptárat, amiből látjuk, hogy mit mikor érdemes megvennünk.
Ne feledkezzünk meg a tartósítási lehetőségekről (itt sem a nátrium benzoát a legfontosabb). Nyáron fagyaszthatunk néhány doboz epret, meggyet, sárgabarackot, borsót, zöldbabot, spárgát, vagy főzhetünk be lekvárokat és befőtteket. Néha jólesik egy-egy eperturmix még a téli napokon is.
Bízzunk meg a természetben, mert biztosan van oka, hogy így alkotta meg a rendszert! A szervezetünknek nyilván megvan a maga igénye mindig az adott évszaknak megfelelően. Lehet, hogy a két magyar szó: igény és idény, az nem véletlenül hasonlít egymásra ennyire?