Erőállóképességi edzésekkel és nem szikla- vagy hegymászással készül a Mount Everest oxigénpalack nélküli meghódítására Klein Dávid magyar hegymászó.

A hónapok óta tartó felkészülési program lényege, hogy megfelelő szintre fel tudjon tornázni bizonyos alapvető fiziológiai paramétereket. A vitálkapacitást, vagyis hogy mennyi levegőt tud beszívni a tüdő, a légzőizmok erősítését, tehát hogy milyen hatékonyan „rántja be” a tüdő a levegőt, valamint cél még a vér oxigénszállító képességének fokozása. Mindez azért fontos, mert több mint 8800 méter magasságban rendkívül ritka a levegő, ami alapvetően megterheli az emberi szervezetet, így aki odáig feljut, nehezebben mozog, nyel, emészt és gondolkodik.

Dávid számára a leghatékonyabb az intervall edzés, melynek során a szervezetet nem engedik beállni egy adott ritmusra, terhelési és pihenő szakaszok váltakoznak benne, ami az éles helyzetekre is felkészíti a testet és a szívet. Ez az elv alkalmazható futásra, biciklizésre, de a legegyszerűbb tornatermi edzésre is. A SPAR Everest Expedíció hegymászója alkalmazza a crossfit edzést is, így saját testsúllyal vagy szabad súllyal dolgozva az egész test állóképességét javítja. Valamennyi izomcsoportot a természetes funkciójának megfelelően erősíti a jól használható, erős testfelépítés érdekében.

A budapesti Cardio Control átfogó felmérést is készített Klein Dávid fizikai állapotáról, ami a kórtörténet részletes felvételével és az érrendszer arteriográfos vizsgálatával kezdődött. Kardiológus szakorvos irányításával elemezték a pulzushullám terjedési sebességét és intenzitását, a kapott információból pedig meghatározták a főverőér és a nagyartériák merevségének szintjét. Ezek az adatok azért fontosak, mert oxigénhiányos légkörben a szervezet elkezd vörösvérsejteket termelni, aminek következtében a vér besűrűsödik, és sokkal nehezebben kering. Ezt követte a BIA-készülékkel végzett testösszetétel-mérés, ami pontosan kimutatta Dávid folyadékeloszlásának, testzsír-százalékának és izomarányának értékeit. Mint az kiderült, Dávid 19%-os testzsír-aránya az optimális tartomány felső határához közelít, ám ez az ő esetében különösen előnyösnek számít, hiszen így lesz tartaléka a hosszú távú, nagy állóképességet és folyamatos erőkifejtés követelő sportteljesítmény során. A felmérés részeként elvégzett teljes laboratóriumi vérvizsgálat eredményei nem hoztak meglepetést, ahogy a nyugalmi állapotban történő EKG-felvétel sem.

Dávidnak a futópadon – egy rövid bemelegítés után – úgy kellett sprintelnie, ahogy csak bírt, mindezt ráadásul egy speciális maszkkal az arcán, ami a be- és kilélegzett gázok összetételét vizsgálta. Ezen keresztül mérik ugyanis a szervezet energiaforgalmát a légzéstől a keringési rendszeren át az izomzatig, hogy teljes képet kaphassanak a test aktuális edzettségi szintjéről, terhelhetőségéről és a fizikai erőfeszítés során várható kockázatokról. Segítségével még korai stádiumban felismerhetőek a szívizomzat bizonyos működési zavarai, ami különösen fontos, hiszen 8000 méter magasban a szív akkora terhelésnek van kitéve, hogy a legkisebb baj is azonnal tragédiához vezethet.

Az orvosi és laboratóriumi eredmények alapján Klein Dávid teljesen egészséges, s jó eséllyel indulhat el a SPAR Everest Expedíció hegymászójaként a földkerekség legmagasabb hegyére oxigénpalack nélkül.

A SPAR Everest Expedíció április 6-án indul és várhatóan május végén ér véget, amelynek keretében Klein Dávid hegymászó megkísérli oxigénpalack nélkül megmászni a világ legmagasabb hegyét. A Mount Everest 8848 méteres csúcsának – a legfrissebb statisztika szerint – eddig csaknem 5000 megmászását tartják számon. A Himalája-turizmus olyan méreteket öltött az utóbbi évtizedben, hogy az már káros a környezetre. Szinte már mozgalommá vált az oxigénpalack nélküli csúcselérés, vagyis tisztán, saját erőből feljutni a világ tetejére.