Vihogunk, kuncogunk, hahotázunk, visítunk, harsogunk: de miért ennyire különböző a nevetés?

Ahogy a nyelvjárások, szófordulatok is különbözők, úgy a nevetések is - írja a Mashable.

A nevetés egy társadalmi eszköz, amely nemcsak a társas kapcsolatra hat, hanem terápiás előnyökkel is bír, sőt egyes kutatások szerint a memóriát is javítja. Ha nevetünk, az a tüdő, a gége, a szájüreg és a légzőszervi izmok közös munkájának eredménye. De ott van mögötte a pszichológia is. 

Ráadásul egy ember nemcsak egyféleképp nevethet, akár különböző körülményekhez különböző nevetések tartozhatnak. Ha egyedül nézünk egy vígjátékot a tévében, akkor valószínűleg nem fogunk nagyon hangosan nevetni. Ha a barátokkal, családtagokkal nézzük ugyanazt a vígjátékot, akkor együtt nevetünk, és hangosan, ez így ad egy közös élményt.

A The Body Language Biblia című könyv szerzője, Judi James szerint az igazán hiteles nevetén spontán alakul ki, és ekkor azt is tudjuk, hogy az milyen hanghatással jár. Néha magunk is meglepődünk rajta, hogy milyen ilyenkor a levegővételünk, hogy mennyire szélesre nyitjuk a szánkat. 

Az emberi nevetésből következtetni lehet arra is, hogy ki mennyire nyitott vagy zárkózott, esetleg agresszív.

A nevetésről az is kiderült, hogy az életkorral változhat. Ugyanakkor öröklődő nevetés is van: a cikk beszámol egy egypetéjű ikerpárról, akiket születéskor elválasztottak egymástól, 40 évvel később újra találkoztak, és nagyon hasonló volt a nevetésük. 

A legőszintébb nevetés általában a gyerekeké, a felnőttek gyakran gátlásosak: nem mernek nevetni, vagy ha mégis, a kezüket a szájuk elé teszik, hogy elfedjék az érzéseiket.

Forrás