Napjainkban országszerte egyre nagyobb jelentősége van a hagyományőrzésnek, az egyes tájegységek, a vidéki életmód, a népi kultúra népszerűsítésének.

„Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, ételét, építkezését, egész életét. És viszont. Akár ilyen alapos részlettanulmány csonka marad, ha nem terjed ki figyelme a nép életének minden jelenségére. Csak így jutunk el végre olyan fokú nemzeti önismeretre, mely egyrészt kielégíti a tudomány igényeit, másrészt gyakorlati életünk formálására is kihat”. (Kodály Zoltán)

Ha világhírű zeneszerzőnk gondolatait komolyan vesszük, akkor mindannyiunk számára egyértelművé válik, hogy a mértéktartó táplálkozásra, a test és a lélek karbantartására, illetve a betegségek megelőzésére vonatkozó népi megfigyelések, valamint a betegségek gyógyításával kapcsolatos hagyományaink megismerése legalább annyira fontosak, mint a népdalaink összegyűjtése, a csodálatos népviseletünk és népi díszítő művészetünk tanulmányozása, vagy népéletünk bármely más részének kutatása és értékeinek összegyűjtése, illetve generációkon keresztül történő továbbadása.

A népi táplálkozással, a népi orvoslással és a népi gyógynövény-ismerettel  foglalkozó tanulmányok és könyvek adatai azt mutatják, hogy minden tájegységünknek vannak sajátos gazdálkodási és állattartási formái, vannak jellegzetes ételei, és voltak gyógyító asszonyai, emberei. A betegségek gyógyítására még a múlt század közepén is főként gyógynövényeket, illetve gyógy- és élelmiszernövényekből házilag készített „orvosságokat” használtak. Ezek elkészítéséhez például bort, pálinkát, mézet, tejet, tejfölt, olajat és ecetet is felhasználtak. A közösség, a család betegségeinek gyógyítása rendszerint a família idősebb asszonyainak és az édesanyáknak volt a feladata, míg az állatbetegségek kezelésével inkább a férfiak foglalkoztak.

Az a hatalmas ismeretanyag, amely a különböző tájegységekhez tartozó falvaink jellegzetes ételeinek és termékeinek – borainak, pálinkáinak, hidegen sajtolt olajainak, különböző tejekből előállított sajtjainak és túróinak, húskészítményeinek, méhészeti termékeinek, lekvárjainak, gombakészítményeinek, fűszereinek – elkészítésével, vagy az egészségmegőrzéssel és a betegségek gyógyításával kapcsolatban összegyűlt, feltétlenül érdemes arra, hogy az ország minden pontján nyomtatott formában és a világháló segítségével is elérhetővé váljon. Elérhetővé váljon mindazok számára, akik szeretnék felfedezni falvainkat, és a hagyományainkban rejlő értékeket, vagy szeretnék megtudni azt, hogy az egyes betegségek okozta panaszok enyhülésére hol találhatók gyógyvizek, barlangok és egyéb természet kínálta gyógyulási lehetőségek.

Hasonlóképpen fontos tudni mindazokról a kezdeményezésekről, amelyek hagyományos gazdálkodással és állattartással, hagyományőrzéssel, természetvédelmi értékeink bemutatásával kapcsolatosak, vagy a ma egyre többek által igényelt életmódtáborokhoz kínálnak igazán ideális környezetet egy-egy faluban, lehetőséget adva ezzel a városban és a falun élő emberek közötti kapcsolatteremtésre is.

(A szerző gyógynövény- és népi növényismeret kutató.)