Az első és egyben legegyszerűbb szabály: együnk Magyarországon honos dolgokat, s a legjobb, ha előkeressük nagyanyáink szakácskönyveit és receptjeit.

Nagyszüleink étkezési szokásaiban az éghajlatnak megfelelő táplálkozási formát még megtalálhatjuk. Ők rengeteg gabonafélét ettek – s nem csupán búzát, hanem az általunk szinte teljesen elfelejtett kölest, babot, hajdinát, sárga és zöldborsót, lencsét. Emellett napi étrendjük nagy részét a zöldségek és hüvelyesek, illetve kis mértékben a húsból készült ételek tették ki.
Az alábbiakban terítékre kerülnek a száraz hüvelyesek, a fejtett tarkabab, a lencse, a zöldborsó és sárgaborsó, valamint az árpa (gersli).

Száraz hüvelyesek
A száraz hüvelyesek közül hazánkban a sárgaborsó, a lencse és szárazbab a legkedveltebb zöldségféle. Ezek különösen a vegetáriánusok számára jelentenek fontos táplálékot, hiszen fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A sárgaborsó jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. A szárazbab és a lencse pedig magas A- és B1-vitamin, valamint szeléntartalma miatt fontos táplálék. Érdemes legalább hetente egyszer fogyasztani ezeket valamilyen formában, a diétázók azonban számoljanak magas energia- és szénhidráttartalmukkal!

Bab, lencse, sárgaborsó
A hús előtt a hüvelyesek jelentik a legfontosabb fehérjeforrást: a babban, lencsében, sárgaborsóban rengeteg, már fentebb említett fontos tápanyag található. Ezekből nem csak levest és főzeléket, hanem megfőzve, fűszerezve és összeturmixolva finom – kenyérre kenhető – pástétomot is készíthetünk. Ezek jó alternatívának bizonyulnak a felvágottak mellett és helyet.

Ételtársítási szemléletünkben jó tudni, hogy a GABONANEMŰEK (pl. köles, hajdina, barnarizs ) és a HÜVELYESEK (pl. bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával, TELJES ÉRTÉKŰ FEHÉRJÉHEZ jutunk. Emellett a legtöbb hüvelyes nagyrészt keményítőből áll: a vesebab, a pinto bab, az adzuki bab, a feketebab, a fehérbab (száraz fehér bab), a csicseriborsó, és a feles-borsó. Két fajtájuk főként fehérjét tartalmaz, ezért ezeket gyakrabban lehet fogyasztani: ez a lencse és a szójabab (különösen a friss egész bab, az edamame).

Kutatások kimutatták, hogy a hüvelyesek rendszeres fogyasztása csökkenti a magas koleszterin szintet és a vérnyomást is. De emellett a cukorbetegséget is gyógyítja és normalizálja a vércukor szintet. Ha egy héten három-négy alakommal fogyasztunk hüvelyeseket felváltva 22%-al csökken a szívbetegség kockázata.

A száraz sárgaborsóban nyilván kevesebb a víz, 20-25 % fehérjét, 1-3 % zsírt, 60 % szénhidrátot tartalmaz, 0,4 g zsír és 10-14 g szénhidrát van benne. További értékes tápanyagai a karotin, a B1- és B2- vitamin. Ugyancsak nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, ásványi anyagai közül pedig a foszfor és a kálium van nagyobb, 1 mg fölötti mennyiségben.

Sárgaborsó
Száraz, hántolt, felezett kerti zöldborsó, a hüvelyesek legegészségesebb fajtája. Sárga és zöld színű változata létezik. Nem csupán magas a fehérje-, B vitamin- és rost tartalmuk, de szinte teljesen zsírmentesek. A felesborsó vagy sárgaborsó főzelék egy nagyon egészséges étel, amelyet érdemes rendszeresen fogyasztani. A felesborsó csökkenti a koleszterin szintet, stabilizálja a vércukrot, isoflavone tartalma pedig megelőzheti a rákosodást. Főzés közben hamar szétesik. Többnyire leves és főzelék készül belőle.

Árpa (gersli)
A pázsitfélék géniuszának is szokták nevezni. Több faját emberemlékezet óta termesztik. Az árpa Plinius szerint a görögök legrégibb termesztett gabona-neme. Már a rómaiak lovat abrakoltattak vele, s az árpa azóta is inkább abrak maradt Dél-Európában a zabszem helyett; de kenyeret itt is sütöttek belőle, s büntetésből a katonáknak adták.

Élettani hatásai: B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; fehérjét, növényi olajat, keményítőt, szerves sót, rostot tartalmaz. Csak hántoltan használható. Fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, segít bizonyos bőrbetegségek gyógyulásában, a fogak épségének megőrzésében. Pakisztánban az árpát a szívgyógyszerének nevezik, mert az infarktus kockázatát és a koleszterint csökkenti. A legjobb bébi ételek és tápszerek a hatvanas években árpából készültek. A japán Hagiwara egészség kutató intézetben a kutatások megmutatták, hogy az árpa a legkiválóbb forrása azon tápanyagoknak, amelyekre testünknek a növekedéshez, helyreállításhoz és jó működésre szüksége van.

Rizs
A rizs a világ második legfontosabb gabonafajtája, hiszen több millió ember alapvető tápláléka.
A rizs lehet barna és fehér. A barna rizs a természetes, ugyanis csak a külső héját, a pelyvát távolítják el, amit a mag belső héja, a korpa fed. A fehér rizs hántolt, azaz lekoptatják a pelyvás héj alatti hártyát és eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát – ez a fényezetlen fehér rizs, amit tovább fényeznek glükózzal és talkummal. Így a szemek kevésbé főnek szét, nem tapadnak össze. Azonban a hántolás során az eltávolított korpával értékes tápanyagok is elvesznek. A rizs felhasználása változatos - a kevésbé jó minőségű szemekből készítenek rizspelyhet, lisztet, tésztát, szirupot, bort, pálinkát, sört, ecetet stb.

A rizs biztosítja az egész emberiség kalória-bevételének több mint egy-ötödét! Azonban csakis a barnarizsnek magas a tápértéke, mert a hántolás és fényesítés során a rizs elveszti a B vitaminok mintegy 70%-át, és a vastartalmának 60%-át. Továbbá a hántolt rizs magas Glikémiás indexe miatt nem ajánlott diabetikusoknak, de azoknak sem, akik túlsúlyosok. Bár manapság lehet kapni B1, B3 vitaminokkal dúsított hántolt rizst is.

Nagyszüleink további étkezési szokásairól itt olvashattok.
Forrás: teller.hu