A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.    

Jézus „Nagypénteken” halt kereszthalált. Ez a nap a keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban a liturgia része az oltárfosztás.

Az oltárokat letakarják, díszeiktől megfosztják, a harangok ezen a napon is némák. Nagypénteken a passiójátékok világszerte ismert szokások. Rómában a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit.

A néphagyományban ezen a napon „holló mossa a fiát” - azaz napfelkelte előtt, de legalább is kora reggel friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, hogy védjen a betegségek ellen. A lányok a kútnál mosakodtak, hogy ne legyenek szeplősek. Ezen a napon már „nagy munkát” – takarítás, mosás – nem végeztek.

A hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, lefürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeztek, csoportosan mentek a határba, ahol kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.