A tehéntej-allergia a legkorábban jelentkező táplálékallergiák közé tartozik, mert a csecsemők számára általában a tehéntej az első idegen fehérje.

A tehéntej-allergia és a tejcukor-érzékenység nem ugyanazt jelenti! A tehéntej-allergiában a szervezet a tehéntejben található fehérjéket (pl. kazein) idegenként (allergén) ismeri fel, ellenük az immunrendszer túlzott reakcióval válaszol, ez okozza a panaszainkat. Ezzel ellentétben a tejcukor-érzékenység nem allergiás folyamat, itt a szervezet a tejcukorbontó enzim (laktáz) hiánya miatt nem képes lebontani a tehéntejben nagy mennyiségben található tejcukrot (laktózt), ami tünetekkel járhat. Kétségtelen, hogy a tehéntej-allergia és a tejcukor-érzékenység hasonló tüneteket okozhat: hasfájás, haspuffadás, hasmenés vagy székrekedés, bőrkiütés, kellemetlen szájszag.

Mely életkorban alakulhat ki a tehéntej-allergia?
Csecsemő és kisgyermekkorban leggyakoribb a tehéntej-allergia. Későbbi életkorban is kialakulhat, a különböző élelmiszerek fogyasztása, vagy gyógyszerek szedése is szerepelhet oki tényezőként.

Milyen tünetekkel jár a tehéntej-allergia?
Rendkívül változatos tünetekkel járhat, a leggyakrabban előforduló tünetek a következők:

A tehéntej-allergia emésztőrendszeri tünetei
Hasi fájdalom, hányás, hasmenés, hasgörcs, étvágytalanság, székrekedés, nyelőcső reflux betegség (a savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe), allergiás gyomor-bél hurut, irritábilis bél szindróma (főleg felnőttekben és nagyobb gyermekeknél)

A tehéntej-allergia bőrtünetei
Csalánkiütés, atópiás dermatitis, ekcéma

A tehéntej-allergia légúti tünetei
Tehéntej-allergia okozta asztmás hörghurut

A tehéntej-allergia egyéb tünetei
Csecsemőkori alvászavar, fokozott irritabilitás, hiperkinetikus szindróma (a gyermek nyugtalan, nem képes koncentrálni, magatartászavarral kezelik)

Hogyan lehet a tejfehérje-allergiát felismerni?
Mivel a táplálékallergiák diagnózisa az allergéntől függetlenül, egységes elvek alapján születik meg az alábbiakban nemcsak a tejfehérje-allergia felismerésére szolgáló módszereket olvashatja.

Gondos anamnézis (kórelőzmény)
Ki kell deríteni, hogy melyik táplálék okozhatja a panaszokat, mekkora mennyiség okozta a tüneteket, milyen gyakran jelentkeznek a panaszok, milyen súlyos tüneteket okozott. A táplálék allergiát okozó alkotóelemének beazonosítására étrendi napló vezetése javasolt. Az étrendi naplóban szükséges pontosan dokumentálni, hogy mikor, mit fogyasztottunk és mikor, milyen tüneteket figyeltünk meg. Bár az étrendi napló nem bizonyító értékű, kiegészíti a laboratóriumi tesztek eredményeit és nagyban segíti az orvost a pontos diagnózis felállításában.

A gyanús táplálék kihagyása az étrendből (elimináció)
Amennyiben a vizsgálatok alátámasztják, a gyanús táplálékot ki kell iktatni az étrendünkből. Az eliminációt orvosi irányítással kell végezni, mert ez biztosítja a panaszok tárgyilagos megítélését, másrészt a táplálék megvonás (egyfajta diétáról van szó) hiányállapotot eredményezhet a szervezetben, ami szükséges megelőzni.

Diagnosztikus vizsgálatok/tesztek
Bőrpróbák
Karcolásos vizsgálat (Prick-teszt), az allergént a bőrre csepegtetik és utána történik a hámsértés (megkarcolás) egy kis lándzsával. Az eredményt 15-20 perc múlva kell leolvasni. Ha semmilyen reakció nem látható a karcolás helyén, akkor nem valószínű, hogy a táplálékra fokozott érzékenység alakult volna ki. Abban az esetben, ha a karcolás helye megduzzad (csalángöb), bepirosodik, a szenzitizáció (érzékenyítettség) valószínű.
Rátevéses vizsgálat során az táplálék anyagokat egy itatóspapírra helyezik, majd ezt egyszerűen felragasztják a páciens hátára (kontaktpróba) és 2-3 nap múlva megvizsgálják, hogy okoztak-e valamilyen bőrelváltozást.

Vérből történő vizsgálatok
Ellenanyagszint mérésekor a szóban forgó tápanyaggal (pl. tejfehérje) szemben keletkezett un. specifikus IgE-típusú ellenanyagok szintjéből, a szintek időbeli változásaiból lehet következtetéseket levonni a szakembereknek.

Terhelés
Mivel a bőrpróbák és a vérvizsgálatok csupán a gyanút erősítik meg, a táplálék-allergiák fennállásának bizonyítéka minden esetben a táplálék elvonása és a terhelés elvégzése. A terhelés elvégzése, azaz az elvont táplálék visszaadása fokozatosan történik, rendszerint orvosi ellenőrzés mellett.

Kinőhető-e a tejallergia?
Igen, a tejallergia várható megszűnése: 1 éves korban 50%, 3 éves korban 75%, 6 éves korban 90%.

A tehéntej allergia terápiája
Extenzíven hidrolizált tápszer.
Tápszert nem fogyasztó gyermek esetében kalciummal dúsított alternatív fehérje forrás (rizs, zab, szójatej).
(Forrás: Dr. Polgár Marianne előadása, Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Kongresszusa, 2012. november)

Forrás: etelallergiasoknak.hu