Táplálkozásunk az ipari méretű élelmiszer-termelés következtében jobban megváltozott az utolsó százötven évben, mint azt megelőzően két évezred alatt.

Többségünk szinte csak átalakított, feldolgozott, finomított, nagy ökolábnyomú élelmiszert fogyaszt. Hova vezet mindez?

Húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. – ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.

A szakemberek ezt hívják minőségi éhezésnek, ami mindannyiunkat érint: táplálkozásunk jobban megváltozott az utolsó 150 évben, mint azelőtt két évezred alatt. Evolúciós léptékben ez épp csak villanásnyi idő, ami aligha elég az alkalmazkodásra. Túlsúlyban vezetünk Európában. Ideje más útra térni.

A nagyüzemi mezőgazdaság, a túlhajszolt termelés pusztítja a talajt, ezért csak rendszeres és nagy mennyiségű műtrágyázással és növényvédő, rovarirtó szerekkel párosítva (és rengeteg vizet, energiát használva) tartható fenn gazdaságosan a termelés. Emiatt azonban fokozatosan csökken élelmiszereink tápértéke: például a gabona- és zöldségfélék 14-81%-át veszítették el ásványi- és nyomelem-tartalmuknak, a tej és a zöldségfélék vitamintartalma 40-95%-kal csökkent az 1970-es évek óta.

Márpedig többnyire ezek kerülnek az asztalunkra, sőt csökkent tápértékű terménnyel etetjük a haszonállatokat is. És ezekből a csökkent tápértékű alapanyagokból készülnek a kényelmünket szolgáló félkész és készételek is.

Fogynak is szépen – étrendünk jelenleg átlag 75%-ban előre feldolgozott félkész vagy készételből áll. Étrendünkben a feldolgozott húskészítmények (virsli, párizsi, száraz kolbász, sonka, bacon, pulyka nuggets, halrudacska stb.), a zsíros sajtok aránya is több a kelleténél. Tudta? Napi 50 g feldolgozott húsféle fogyasztása 19%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42%-kal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Miért? Mert a hústermékekben általában túl sok a só és sokféle adalékanyagot is tartalmaznak. Bezzeg a sokféleképpen variálható, színpompás zöldségekből, gyümölcsökből, gabonafélékből az ajánlott mértéknél 15-25%-kal kevesebbet fogyasztunk.

A gyerekek is ezt látják, és a szülők, az otthoni minta hatására ők is ezt eszik, ezt szeretik. Gondoljunk csak a hazai konyhákból kiűzhetetlen vasárnapi húsleves, rántott hús, sült krumpli combóra, a virslis-ketchupos gyors vacsorákra, a „vega" rántott sajtra, a reggeli sonkás szendvicsre, a futtában bekapott sajtos-ketchupos pizzaszeletre. Egyhangú, túl gyakran fogyasztva nem épp egészséges, és mégis ezt esszük. És ennek az étrendnek az ökolábnyoma is nagy.

Egyszerű – tartsunk 50 km-es diétát, vásároljunk helyi termelőtől, vagy ha van kertünk, termeljünk magunk, süssünk-főzzünk lehetőleg frissen szedett zöldségekből, gyümölcsökből, akár csalánból, pitypangból, tyúkhúrból vagy erdei szederből, nincs adalék, sóból is kevesebb kell: a házi koszt sokféle fűszerrel ízesíthető. A házi befőzést, aszalást is vegyük napirendre – tartósítók, egyéb adalékok, sőt cukor nélkül is eltehetünk télire sok mindent.

Ráadásul ez az étrend karcsúsít és szépít, pláne ha kicsit többet mozgunk, mint eddig – a változatos, friss alapanyagokból, idényterményekből összeállított étrendből kevesebb is elég.

Ilyenkor nyáron a legkönnyebb elkezdeni. Együtt a családdal vagy barátokkal igazán jó buli. Helyi termelői piacok, szedd magad akciók, kipróbálásra váró fantasztikus receptek, vakáció, napfény, nyár. Mi kell még?

A jutalom: jobb egészség, nagyobb teherbírás, kisebb ökolábnyom.

Forrás