A méhek csípésével az emberi szervezetbe kerülő természetes anyagok javítják a vérkeringést, csökkentik a gyulladásokat, valamint enyhítik a fájdalmat.

Ez a terápia bizonyítottan hatékony a reumatikus betegségek kezelésére, ízületi gyulladásokra, vagy például csontbetegségekre. Alkalmazása javasolt például reuma, köszvény, isiász, valamint ideg,- és ízületi gyulladás esetén. 

A méhterápia, mivel teljesen természetes eredetű hatóanyagokra épül, ezért elkerüli a szintetikus anyagok használatából adódó mellékhatásokat. Ezek a problémák különösen akkor jelentkeznek, ha az adott szintetikus hatóanyagot (például szteroidot) hosszú ideig és nagy dózisban viszik be a szervezetbe. Ilyenkor különösen ajánlott valamilyen természetes eredetű megoldás, - például a méhterápia.

A méhek álltal termelt magas biológiai értékű anyagok felhasználása szinte felsorolhatatlan. A méz, a propolisz, a viasz, az enzimek jelentős pozitív hatással vannak az emberi szervezet emésztésére, immunfolyamataira, virális és antibakteriális ellenálló képességére, a különböző méregtelenítési folyamatokra. A méhméreg terápia hatását sokáig megkérdőjelezték, de már az 1920-as évek óta folyamatosan folynak kutatások, melyek igazolták, hogy a méhméreg hatóanyagai valóban enyhítik bizonyos betegségek tüneteit. Az apitoxinban (méhméregben) nagy lehetőségek vannak, az utóbbi években már daganatos betegségekre vonatkozó vizsgálatokat is végeztek, méghozzá igen jó eredményekkel.

Az utóbbi időben a méhméreg (Apis mellifera toxin) a figyelem középpontjába került olyan betegségek gyógyításában is, mint a szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór. Ma már a méhterápiát nem csak gyógyászati célra, hanem kozmetikai területen is alkalmazzák.A mimikai izmok ellazításán keresztüli ránctalanítás során és a pattanások kezelésében értek el nagyon jó eredményeket.

Méhméreg terápiával elsősorban reumatikus, mozgásszervi betegségeket, ízületi gyulladást kezelnek. A toxin injekciózható bőr alá, de közvetlenül az állat csípésével is kúrálnak betegeket főként Ázsiában.

A méh tulajdonképp injekciószerűen juttatja be a bőr alatti szövetek közé az általa természetes úton termelt enzim anyagokat. Ezek a méhektől kivont hatóanyagok jól felszívódó krémek formájában a bőrön át is a szervezetbe juttathatók, magának a csípésnek a kellemetlenségei nélkül. A toxin közvetlenül, és a szervezetben elindított immunreakciókon keresztül is kifejti hatását. Érdekes bizonyíték erre, hogy a méhészek annyira „megedződtek” a csípésektől, hogy szervezetük már alig-alig reagál a bejutott méreganyagra. Azt is megfigyelték, hogy a méhészeket általában messze elkerülik az olyan mozgásszervi betegségek, mint a reuma, vagy az ízületi gyulladás. Ezeknek a tapasztalatoknak az alapján alakult ki és fejlődött tovább a méhcsípés népgyógyászati alkalmazása.

A méhek csípése az emberek zöménél enyhe bőrpírt, illetve bizonyos viszketési kényszert vált ki.  Azonban a populáció 1%-2%-ánál jelentős allergiás ellenreakció alakulhat ki. Nekik elég egyetlen csípés, és fellép az anafilaxiás reakció. Ezeknek a személyeknek adott esetben szükségük lehet injekciós, vagy infúziós kezelésre. Akik általában is érzékenyek a méhészeti termékekre (pl. méz, propolisz, méhviasz) ők nagyobb valószínűséggel érzékenyek a méhcsípésre is. Számukra a méhterápia nem ajánlható.

Forrás: agraroldal.hu