A szeder a gyűjtögető ősasszonyok zsákmányai között is szerepelt, hiszen a gyümölcs mélylila bogyói egészségesek, remek ételek készíthetők belőlük.   

A sivatagok kivételével gyakorlatilag az egész világon megtalálható valamelyik fajtája. Abból pedig akad bőséggel, ugyanis a különböző fajták könnyedén kereszteződnek egymással, és stabil hibrideket képeznek. Időben legalább olyan elterjedt, mint térben, hiszen gyakorlatilag végigkísérte az emberiség történetét, már a gyűjtögető ősasszonyok is ismerték.

Nem meglepő, hogy ez a legkorábban említett gyümölcs: már i.e. 400-ban, Hippokratész korában említik jótékony hatását. Sokáig csak vad változatai léteztek, és mivel bőven megtermett az erdőkben, ligetekben és árokpartokon, afféle közkincsnek tekintették. Ha felbukkant a kertekben, azt nem gyümölcsének köszönhette, hanem tüskés szárainak, amiből áthatolhatatlan sövénykerítést lehet nevelni. A 19. századtól kezdték komolyabban termeszteni, árusítani, de legfőképpen nemesíteni, aminek az lett az eredménye, hogy létrejött a tüske nélküli változat. Ezt már komolyabb külsérelmi nyomok nélkül is lehet szedni. A szeder így komoly konkurense lett a málnának.

A szeder kellemesen fanyar ízével sokan nincsenek kibékülve, ahogy intenzív festékanyagai is sok ruhadarab vesztét okozták már, de érdemes újra átgondolni a negatív hozzáállást, hiszen itt a szederszezon.

Nemcsak íze érdemel figyelmet, hanem összetétele is. Kimagasló A-, C- és E-vitamin tartalmánál fogva erősíti a szervezet védekezőképességét. Értékes ásványi sói és gyümölcssavai a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben játszanak fontos szerepet, magas rosttartalma az emésztést segíti elő. Mélykék színét az antocián tartalmának köszönheti, ami az egyik ismert antioxidáns, és mint ilyen csökkenti a rák kockázatát, illetve gyulladásgátló, érvédő hatású, szabályozza a vérnyomást és javítja a memóriát. A belőle főzött lekvár enyhe hashajtóként alkalmazható, leve nyugtatja a gyomrot, illetve vese- és hólyagpanaszok esetén vethető be.

A gyümölcsén kívül a levele is igen értékes és régóta ismert gyógynövény. A belőle készült tea használható hasmenés megszüntetésére, ezenkívül izzasztó és salaktalanító hatása van, illetve csökkenti a vércukorszintet. Külsőleg szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére alkalmazható, illetve aranyér elleni ülőfürdő készíthető belőle.

Mivel nem utánérő gyümölcs, érdemes érett példányokat vásárolni belőle, amit két napon belül el kell fogyasztani, hiszen egyéb bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan nagyon hamar megromlik. A legtöbben nem vesződnek a feldolgozásával, felfalják nyersen, és valóban így a legfinomabb. Aki ennél összetettebb élményre vágyik, készíthet belőle levest, pikáns mártást húsokhoz, párosíthatja fagyival (különösen a vaníliafagyival harmonizál), illetve főzhet belőle lekvárt vagy dzsemet. Tejtermékekhez, különösen túróhoz, joghurthoz és mascarponéhoz remekül passzol az íze, ráadásul a látvány sem utolsó. Különféle sütemények, desszertek is pikánsabbá tehetők egy kis szederrel. Italban is érdemes gondolkodni, ugyanis kitűnő ivólé, szörp, bor és likőr készíthető belőle.

Forrás: cotcot.hu