Az indiai Jadav Payeng igazi környezetvédő, aki nem csupán tiltakozik és beszél a problémákról, hanem aktívan tesz is érte  - immár harmincnégy éve. 

Mára már egy 550 hektárnyi területet sikerült beültetnie fákkal, ahol rengeteg más növény- és állatfaj is megtalálható: elefántok, tigrisek, őzek élnek az erdőségben. Az indiai kormány is elismerte a férfi munkáját, az erdőt róla nevezték el.

Napjaink környezeti problémái közé tartozik az erdők ritkulása és az elsivatagosodás. Indiában ez már sokkal nagyobb léptékben van jelen: nagy pusztaságok és erős talajerózió uralkodik, a termőföldek lassanként elvesztik tápanyagtartalmukat és az állatvilág egyre csak pusztul. Jadav Payeng azonban felvette a harcot a folyamatokkal!

Az indiai férfi megunta mindezt, és mintegy 550 hektáron saját kezűleg telepített erdőt. Hihetetlennek tűnik? Az biztos, mégis igaz. Bizonyítékul pedig szolgáljanak a részletek.

Jadav „Molai” Payeng mintegy 34 évvel ezelőtt, még tizenéves korában kezdett neki a projektnek. Történt egy napon 1979-ben, hogy egy Jorhat-i homokzátonyra sodort a víz jó néhány kígyót. A fiatal Payeng azonban azt vette észre, hogy az állatok erdők híján elpusztultak a napon.

„A kígyók elpusztultak a hőségben, mivel nem voltak fák, melyeknél meghúzódhattak volna. Leültem és megsirattam élettelen testüket. Mészárlás volt. Riasztottam az erdészetet, és megkérdeztem tőlük, hogy tudnak-e oda fákat ültetni, azonban ők azt mondták, hogy ott semmi sem nőne. Helyette megkértek, hogy inkább próbáljak meg bambuszt termeszteni. Kínkeserves volt, de megtettem, és senki sem segített benne. Senkit nem érdekelt” – nyilatkozta a ma már 47 éves férfi a The Times of Indianak.

Payeng tehát belekezdett magányos akciójába, és kiköltözött a homokzátonyra, hogy ott aztán megkezdje az erdő ültetését. Egyenként, kézzel ültette el a magokat, melyeket reggel és este locsolt és igény szerint kapált is. Néhány év kitartó munka eredményeképpen pedig egy sűrű bambuszültetvény, egy igazi természeti rezervátum nőtt ki a homokból.

 „Eztán úgy döntöttem, hogy rendes fákat ültetek” – emlékezik vissza Payeng. „Összegyűjtöttem és elültettem őket. Ezen kívül vöröshangyákat is áthoztam a falumból, melyek rengetegszer megcsíptek. Úgy vettem észre, hogy a vöröshangyák megváltoztatják a talaj összetételét”.

Az évek alatt a betermesztett homokzátonyon rengetegféle növényt és állatot láttak, mint például olyan veszélyeztetett állatfajtákat, mint az indiai orrszarvú és a bengáli tigris.

12 év után keselyűket láttunk, és költöző madarak is kezdtek idegyűlni. Szarvasok és marhák ragadozókat csaltak ide – állítja Payeng, és hozzátette, hogy a helyiek sajnos egy a környéken ólálkodó orrszarvút is legyilkoltak. „A természet létrehozott egy táplálékláncot; miért nem tudunk ehhez ragaszkodni? Ki védené meg ezeket az állatokat, hogyha mi, felsőbb rendű lények elkezdjük őket levadászni?” – mondta a felzaklatott férfi.

Az Assam városi erdőfelügyelet bámulatos módon csak 2008-ban értesült a Payeng által telepített erdőről, amikor közel 100 vadon élő elefánt dúlta fel a környékbeli falvakat. Ekkor találkozott Gunin Saikia erdővédő asszisztens legelőször Payenggel.

{youtube width="570" height="428"}GWG70IlY4Kk{/youtube}

„Meglepetésként ért, mikor egy ekkora erdőt találtunk a homokzátonyon. A helyiek, akiknek otthonait az ormányosok lerombolták, ki akarták vágni az erdő fáit, de Payeng saját testével védte meg azokat. Úgy tekint a fákra és az állatokra, mint saját gyermekeire. Ezt látván úgy döntöttünk, hogy mi is beavatkozunk” – meséli Saikia. „Payeng bámulatba ejtett minket. Már 30 éve ezen dolgozott. Hogyha bármely más országban tette volna meg ugyanezt, hőssé nyilvánítják”.

Forrás: pozitivnap.hu