Puskás Feri bácsi, a növényekkel, gazdasággal kapcsolatos találmányairól is híres egykori ENSZ-szakértő nyugdíjasként gyógynövényeivel is foglalkozhat.

Most épp az foglalkoztatja, miként, és hol lehetne steviaültetvény kis hazánkban, hogy az egészséges édesítőhöz minél többen hozzájuthassanak. Álma, hogy minden magyar városban legyen egy gyónynövényeskert.

Hol máshol, mint a kertben találunk rá Puskás Feri bácsira, aki egyik növénytől a másikig sétálva pátyolgatja a zöld élőlényeket, amelyek meghatározták egész eddigi életét. Az egykori ENSZ-szakértő, agrármérnök és vörösiszap-szakértő nagy örömmel tölti az idejét a szabadban: a növények, a föld közelsége az ifjúságát idézi, azt az időszakot, amikor a gazdálkodási szakon még valóban traktort vezettek, szántottak-vetettek, növényeket neveltek az egyetemisták, és sosem hitték, hogy eljön a nap, amikor emberi kéz helyett gépek veszik át az irányítást. Pedig sajnos közeleg, és Feri bácsi állítja, ezzel együtt épp a lényeg veszhet el. Szerinte a lehető legfontosabb a belső harmóniához, hogy az embereknek legyen kapcsolatuk a földdel, a vízzel, a növényi és állati élővilággal.

Gyógynövénykertet minden városba

„Fiatal agrármérnökként világmegváltó terveim, ötleteim voltak – meséli Feri bácsi. – Azonban a amikor hozzáfoghattam volna a munkához, jött az 56-os forradalom, én pedig baráti segítséggel évekre Franciaországba menekültem. Ott nagyon sokat tanultam, láttam, tapasztaltam ebből a szép szakmából, közvetve annak az időszaknak köszönhetem, hogy később felkértek ENSZ-szakértőnek. Rengeteget jártam a világot, hosszabb időszakot töltöttem például Indiában is.

A hazánkban még nem honos, ám a távoli tájaknak az egészségünk szempontjából kedvező gyógynövényei nagyon megfogtak, és elhatároztam, amennyit csak a hazai klíma megenged, honosítok belőlük. Ekkor kezdtem el hobbiszinten gyógynövényekkel foglalkozni. A feleségemmel a kiskertünkben termesztettük, majd szárítottuk őket, és hatóanyagtól függően különböző teakeverékeket készítettünk belőlük” – mutat Feri bácsi a konyha felé, ahol a polcokon hatalmas tégelyekben sorakoznak a különféle teakeverékek. Ahogy mondja, napjában többliternyit is megisznak belőle, szerinte ennek köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben még a nátha is elkerülte őket.

Legaktívabb éveiben Feri bácsinak nem volt ideje arra, hogy tevőlegesen is foglalkozzon a termesztéssel, így most élvezi, hogy ebben is kiteljesedhet: szárított gyógynövényeit a szezonban biopiacra viszi, ahol már törzsvevőkkel büszkélkedhet.

„Nagy hatalmú emberekkel ültem egy asztalnál, számos nemzetközi munkában vettem részt, ám a kétkezi munka mindvégig fontos maradt az életemben – meséli. – Megnyugtat, feltölt, elvarázsol, ha a növényeimmel foglalkozhatok, ha mesélhetek róluk az unokámnak. Még mindig nagy küldetéstudat van bennem:

nagy álmom, hogy minden hazai városban legyen gyógynövénykert

Feri bácsi agrármérnöki tevékenysége során 20 saját környezetvédelmi és szilikátipari találmányt jegyzett, mégis sokkal büszkébb arra, hogy a 360 fős kis Uszkán, a falu vezetésével karöltve, egy közel egy hektáros birtokon megalakulhatott a kert, ahol az eredeti, őshonos szilvafák és somfák mellett ma már a Dél-Amerikából, Dél-Afrikából származó, általa honosított gyümölcsök, növények, gyógynövények is fellelhetőek.

„Itt, helyben, nincsen semmi munka, nagyon nehéz körülmények között élnek az emberek – meséli. – Kitűztem célul, hogy megtanítom őket a földdel való bánásmód, a kertészkedés alapjaira, hogy termelhessenek maguknak is, és a hazai piacokon is értékesíthessék a munkájuk gyümölcsét. Nagyon örülök annak, hogy ez a kezdeményezés valamit könnyített az ott élők sorsán.

Ma már olyan világot élünk, hogy az emberek a bevásárlóközpontokban veszik meg azt is, amit otthon, a kihasználatlan hátsó kertjükben olcsóbban és egészségesebben megtermelhetnének. Bármerre járok, igyekszem felhívni a figyelmet arra, hogy jó lenne visszatérni legalább a konyhakerti termesztéshez.”

Feri bácsi mindig valami újdonságon töri a fejét: most épp az foglalkoztatja, miként, és hol lehetne steviaültetvény kis hazánkban, hogy az egészséges, ám kissé borsos áru édesítőhöz minél többen hozzájuthassanak. Emellett nemrégiben tudomást szerzett egy területről vidéken, amely a körültekintő felmérései alapján alkalmas a szintén népszerű bioganoderma-gomba tenyésztésére, ami a kínai gyógyászatban ismert rendkívül kedvező élettani, valamint immunerősítő, rákellenes hatást is tulajdonítanak neki.

Az agrármérnök csaknem húsz éve felismerte, hogy a pusztító vörös iszap némi átalakítás után alkalmas a talaj javítására, és a távoli tájak tápdús földért kiáltó növényei határozottan lelkesednek érte.

Csipkebogyó tüske nélkül

„Lételemem, hogy új megoldásokon törjem a fejem, abban bízom, hogy a tudásomból minél többet itt hagyhatok – mondja Feri bácsi. – Mindig is megszállottként figyeltem a környezetemre, így jöttek a jó ötletek. Itt van például a hatalmas, pirosló, tüskementes csipkebogyóm. A feleségemmel sokat kirándultunk a zöldben, és egy ilyen alkalommal figyeltem fel erre a különös génmutációra. Vittem belőle haza, hiszen nekem természetes, hogy van nálam metszőolló! Oltványt készítettem, és íme, a termés, ami az élővilág csodája, ami mellett senkinek nem szabad csakúgy elmenni. Nélküle sokkal szegényebb volna az életem.”

Feri bácsi tanácsa
„Ha valaki gazdálkodni szeretne, mindig kicsiben kezdje! Szánjon elegendő időt arra, hogy megismerje a talajt, a növényeket, a klímát, a terület sajátosságait. Nagy hibát követ el az, aki a természetből vágyik gyors meggazdagodásra, és rendszerint csúfos kudarcot vall.”

Forrás: nlcafe.hu