A fővárosból Aggtelekre költözött Koltay-házaspár tíz esztendeje kezdte meg álmai megvalósítását: Gömör mára mindennapi életükké, otthonukká vált. 

Koltay Gábor és Koltayné Zsoldos Krisztina hátat fordítottak a rohanó, zajos, zsúfolt világnak, és elindultak otthont keresni. Könnyen rátaláltak Aggtelekre, ami a nyugalom szigetét jelenti számukra, s ahol a természet közelsége, a levegő, a környezet tisztasága mellett, kedves, segítő, befogadó emberek veszik körül őket.

Krisztina kereskedő, virágkötő–dekoratőr, "gasztro-boszi" lekvármester, Gábor agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, gombavizsgáló szakellenőr.

- Arra vállalkoztunk, hogy összegyűjtjük, feldolgozzuk, bemutatjuk mindazt az értéket, ami lábaink előtt hever, s amelyen nem szabad megszokásból átlépni – mondja mintegy ars poeticaként Gábor. - Kötelességünknek érezzük, hogy az idelátogató városlakóknak és a jövő nemzedékének megmutassuk azokat a kincseket, amit ez a vidék rejt.

- Hogyan fogadták a távolból érkezett „pestieket” a helyiek?
- A falu és a környék népe az első évben befogadott bennünket. Ez talán azért történt zökkenőmentesen, mert itt is szeretik a szorgalmas, dolgos embereket, s csak a tunya, henyéket akarják kivetni maguk közül. Mi idejövetelünk első percétől kezdve a munkával foglalkozunk. Ma már nem csupán a portánk köt Aggtelekhez: barátaink, feladataink vannak itt. Ezen kívül csodás, tiszta vidék ez: bármerre megyünk, a természet, a történelem kacsingat ránk. Jó itt lenni.

- Minden kezdet nehéz – szól a fáma. Milyen volt az Önöké?
- Először a házat kellett rendbe tenni. A kerítésnél és a kapunál kezdtünk, némi önző érdekekből is. Tavasszal, vagy esőzéskor mindig nyakig sárosan jutottunk be a házba. A kerítéshez való anyagot az első évtől gyűjtöttük, ahonnan csak szabad és örömünkre aggtelekiek apraja- nagyja segítette munkánkat! Megálmodott gömöri kapus kőkerítésünk Pirity Attila tervezőmérnök odaadó segítségével készült el. Itt is jóleső érzés volt a falubeliek összefogása és segítőkészsége. Aztán következett az utcai parkosítás, a burkolás, majd a szabadtéri konyha felújítása. Első alkalommal gulyka, azaz krumplis gombóc készült rajta, így adóztunk a hagyományoknak a trizsi asszonyokkal.

- A csodálatossá varázsolt terep, melyet egyszerűen nyitott parasztudvarnak neveznek, azóta is nyitva áll az érdeklődők előtt.
- Itt 2006 óta várjuk a látogatókat. Programkínálatunkban portalátogatás, termékeink bemutatója, lekvárkóstoló, falusi vendégasztal, ökológiai és gombász előadások szerepelnek. Az udvar iskolai kirándulások pihenőhelyszíne és lókikötő, azaz lovasturizmus állomáshely.

A férj még „mondaná a magáét”, de Krisztinának is akad mondanivalója, főleg akkor, amikor a munkájukkal kapcsolatos a kérdésem.

- Nyilván sokat dolgoznak. Mennyit, és jut-e idő kikapcsolódásra?
- A mindennapok szorgos munkával telnek – folytatja a feleség. - Kettőnkre hárul majdnem minden feladat, a „segítség” pedig drága. Nehéz ezen a vidéken stabil, jól tanítható munkaerőt találni. Itt az embereket hosszú éveken át magukra hagyták, ezért zárt családi közösségek alakultak ki. Mindenkinek megvan az életritmusa, szabadsága. A folyamatos munka ezt zavarja. Az itt élők szabadnak születtek, nehezen viselik el a munka szabályait. Mi napi 12-14 órát dolgozunk tavasztól őszig, de ez nem tűnik soknak, mert nagyon változatos. Ám jó lenne, ha ebből legalább 3-4 óra szórakozásra, tanulásra fordíthatnánk.

- Szörpök, lekvárok, gombák várják a Koltay-portán és sok-sok üzletben a családi gazdaság által készített finomságokat. Milyen a fogadtatás, mennyire népszerűek ezek a csemegék?
- Nyolc éve elkezdett munkánk úttörő-jellegű. Sokan ismernek,  szeretnek, keresnek bennünket. honlapunkat több ezren nézik, és figyelemmel kísérik életünket. 2011-ben a Kézműves Magyar Ízek Vásárán elnyertük a „legsikeresebb kiállítói” címet: háromezer ember tesztelte a lekvárokat és más élelmiszereket. A nagy választékból som lekvárunkat beválasztották az ország ízkosarába. Legnagyobb sikerünknek azonban azt tekintjük, hogy egyre több a követőnk és versenytársunk. A „helyi piac” rendelet is ennek a gasztronómiai forradalomnak tekinthető egyebek mellett, ezért is örülünk. hogy mi is részesei lehetünk  magyar termékek rangjának megalapozásában.

- Valami titok csak lapul a sikerek hátterében?
- Termékeink alapanyagait magunk gyűjtjük, illetve termesztjük. Most fordultak termőre gyümölcsfáink. Mi a legideálisabb időpontban tudunk bármit szüretelni, illetve feldolgozni!  Ez versenyelőny azokkal szemben, akik a felvásárolt, sokszor ismeretlen eredetű alapanyagokból dolgoznak. Mi még a babért és a citromot is magunknak termesztjük.

-Tagjai a Gömör–Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszternek. Mi a célja a közösségnek?

A klaszter egy együttműködési hálózat, aminek célja a vidék értékeinek felkarolása az összefogás szellemiségében. Törekvésünk, hogy a gömör–tornai kötődésű termékek minél szélesebb körben eljussanak a fogyasztókhoz, piaci szerepük erősödjön, a termékfejlesztési törekvések támogatást kapjanak. E mellett fontos célkitűzésünk, hogy a termékek és a turisztikai szolgáltatások hálózata egymásra kölcsönösen pozitív hatást gyakoroljon, ezáltal is segítve a helyi vállalkozásokat.

További tervek, újdonságok?
- Az újdonságokat nálunk az Isten adja! Ha valamiből bőségesen terem és Krisztina gasztrofantáziája is beindul, akkor születnek meg az új termékek. Sokféle van belőlük. Idén a natúr termékek sora következik, minimális hőkezeléssel. Parasztudvarunkban és a termékeinket árusító boltokban ezzel is megismerkedhetnek az érdeklődők. Szeretettel várunk mindenkit.

A házaspár elérhetősége: itt