Egészségészségi állapotunkat, valamint testi-lelki közérzetünket számos tényező befolyásolja: életkorunk, génjeink, emberi kapcsolataink, táplálékunk.

Folytathatnánk még a sort, de minek. Génjeinket nem cserélhetjük le, életkorunkat is legfeljebb álcázhatjuk több-kevesebb sikerrel, emberi kapcsolataink javításán ugyan érdemes munkálkodnunk, de nem könnyű feladat és amúgy is kettőn áll a vásár.

Táplálkozásunkkal azonban egészen más a helyzet: a mi döntésünk, hogy a beszerezhető élelmiszerek közül mit veszünk magunkhoz. Egy azonban biztos: akár így, akár úgy, a következményeket viselnünk kell. Persze rögtön felmerül a zavarba ejtő kérdés: hogyan táplálkozzunk egészségesen? Hiszen még felsorolni is nehéz, hányféle, egymásnak többnyire ellentmondó táplálkozási irányzat térhódításának, majd cáfolatának és feledésbe merülésének lehettünk tanúi az elmúlt évtizedekben. Talán csak egy közös bennük: eredményességüket döntően meghatározza az elfogyasztott élelmiszerek minősége. De mit is értünk „jó minőségű” élelmiszer alatt, milyen elvárásaink lehetnek? Az alábbiak a legfontosabb szempontok:

• Elfogyasztott élelmiszereink lássák el bőségesen szervezetünket a létfontosságú tápanyagokkal, ásványi anyagokkal, vitaminokkal.

• Tartalmazzanak minél többet a látszólag (vagyis a tudomány mai állása szerint) nélkülözhető, szervezetünk optimális működése szempontjából mégis létfontosságú egészségvédő anyagokból, amelyek „csupán” védenek a szabad gyökök ellen, segítik immunrendszerünk működését, védenek az érrendszeri és daganatos betegségek ellen.

• Minél kevesebbet tartalmazzanak az egészségre káros szennyeződésekről: növényvédő szerek maradékaiból, bomlástermékeiből, nitrátból, állatgyógyászati készítmények maradékaiból.

• Legyenek mentesek az élelmiszervegyészet természetidegen remekeitől: tartósítószerektől, mesterséges aromáktól, ízfokozóktól, színezékektől, egyéb tisztázatlan hatású adalékanyagoktól.

• Végül pedig: legyen az asztalunkra kerülő táplálék ízletes és változatos, hiszen mit ér a többi erény, ha nincs kedvünk egy minden más szempontból kiváló élelmiszert elfogyasztani.

Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, műtrágyák, növényvédő szerek, gyomirtók használatával vagy az állattenyésztésben rutinszerűen alkalmazott gyógyszerekkel és egyéb készítményekkel nagy hozamokat lehet kicsikarni, az eredményért azonban magas árat kell fizetnünk. A műtrágyákra alapozott tápanyag utánpótlással csak a fő tápanyagok (kálium, nitrogén, foszfor) kerülnek vissza a talajba, élelmünk az évek során nyomelemekben elszegényedik. Kis mennyiségű nitrát jelenléte a növényi szövetekben teljesen természetes, a nitrogén műtrágyák hatására azonban a vér oxigénszállító képességét rontó ion koncentrációja jelentősen, akár veszélyes mértékben is felszökhet.

Az idő kerekét persze nem lehet visszaforgatni, a nem térhetünk vissza a száz évvel ezelőtti mezőgazdasági gyakorlathoz, de nem is szükséges, hiszen van más lehetőség is. Az ökológiai gazdálkodás, közismertebb nevén a biogazdálkodás több min tízezer év tapasztalatait ötvözi korunk tudományos – műszaki eredményeivel. A biogazdaságokban a növényi és állati termékek előállítása

során nem használnak fel műtrágyákat, veszélyes gyomirtó szereket, felszívódó gomba- és rovarölő szereket.

Az ökogazdaságokban az állatoknak megfelelő mozgásteret, kifutót és zömében biotakarmányt biztosítanak, mellőzve a rutinszerű antibiotikumos vagy hormonkezelést. Az előírások betartását – a jogszabályoknak megfelelően – a szakminisztérium által elismert ellenőrző szervezet felügyeli. Az így előállított élelmiszerek közül pedig mindenki kiválaszthatja azokat, amelyek összhangban vannak életmódjával, alapelveivel, testi és lelki adottságaival és nem utolsó sorban ízlésével.