Szeptembertől külön jelöléssel hozzák forgalomba a magyar termékeket az üzletekben, piacokon. Egy nemzeti színű embléma jelzi, hogy ez hazai termék. 
Az első tapasztalatok szerint a vásárlók egy része veszi csak figyelembe a jelzést, a többség inkább az árakat nézi.

Sokan nem is hallottak arról, hogy már egy hónapja kötelező feltüntetni az élelmiszereken - a vidékfejlesztési miniszter rendelete alapján -, hogy az adott termék honnan származik. Többféle megkülönböztetés is van: magyar termék, hazai termék vagy hazai feldolgozású termék. De miben különböznek egymástól ezek a termékek?

A rendelet szerint a magyar termék minősítés az élelmiszer magyar származására utal, csak akkor tüntethető ez fel, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon is készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekben fogták ki.

A második kategória a hazai termék, itt az összetevőknek legalább a fele magyar kell, hogy legyen és a feldolgozás minden egyes lépésének Magyarországon kell történnie.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termék, ebbe a körbe tartoznak a hazánkban feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.

A hazai piacon nagy volt eddig a kavarodás, a vásárlók többsége a Győri kekszet is magyarnak tekinti, holott külföldi tulajdonban van, de a termékeinek legnagyobb részét hazánkban forgalmazza.

Egy szekszárdi kereskedés, a Dália üzlet vezetője szerint a vásárlók egy része igenis figyel arra, milyen terméket vásárol. A hazaihoz sokan azért ragaszkodnak, mert egészségesebbnek vélik, a gyümölcseink zamatosabbak, a sajtunk ízletesebb, a késztermékek fűszerezése kedveltebb.
Forrás: teol.hu

***

Egy korábbi felmérés adatai szerint a Tolna megyei fogyasztók egyharmada vásárol nagyrészt helyi termékeket, és közel háromnegyed része fontosnak tartja az élelmiszerbiztonságot.

A vásárlási szokásokról szóló kutatás válaszaiból kiderült, hogy a megkérdezettek 32 százaléka fogyaszt nagyrészt helyi termékeket, és kétharmaduk számára fontos, hogy Tolna megyei termék kerüljön az asztalukra. A felmérésben résztvevők a helyi élelmiszer fogalmáról nem alkottak egységes képet; sokan a „helyben termelt” helyett „közelben megvehetőt” értettek.

A helyi élelmiszerrel kapcsolatban a válaszadók 72 százalékának elvárása, hogy biztonságos legyen, és ugyanilyen arányban tartották fontosnak, hogy friss, egészséges, kevésbé feldolgozott táplálékot fogyasszanak. A felmérés alapján Tolna megyében öt főből hárman tartják lényegesnek a megbízható márkát, valamint azt, hogy az élelmiszer magyar legyen, forgalmazása helyben teremtsen munkahelyeket. A felmérésből az is kiderült, a megyében élők magas, 10 százalék feletti arányban termelik meg maguknak az alapvető élelmiszereket; ugyanakkor a megkérdezettek egy helyi élelmiszereket árusító boltban gyümölcsöt – almát, epret, dinnyét – és zöldségféléket látnának szívesen.