A hölgy, aki háztartást vezetett, könyvet írt, recepteket gyűjtött, szerette a gyógynövényeket és ötleteket adott háziasszonyoknak: ő volt Mrs. Beeton.

Néhány héttel ezelőtt semmit sem tudtam erről a figyelemreméltó hölgyről. Aztán egyik este teljesen véletlenül ott ragadtam azon a tematikus csatornán, ahol az életét és munkásságát bemutató dokumentumfilmet vetítették. Nem bántam meg!

Isabella Mary Beeton, Mayson néven született 1836. március 12-én. Rövid, de tartalmas életet élt, 1865. február 6-án halt meg, egyes források szerint szifiliszben, amit a férjétől kapott el.

Korának egyik igen haladó szellemű hölgye volt. Nagycsaládból származott, sok testvére volt, így már fiatalon megismerte a háztartási teendőket.

A korra jellemző volt, hogy a nők nem igazán a tanulásra, sokkal inkább az otthonteremtésre, háztartásra koncentráltak. Isabella azonban e téren is szembe ment korával és Heidelbergben folytatott tanulmányokat, többek között zenét is tanult.

Sikerkönyv a háztartástanról

Aztán férjhez ment egy jómódú lapkiadóhoz. Amellett, hogy több gyermeket szült, háztartást vezetett, dolgozott is: a férje által kiadott női magazinokba írt divatcikkeket, recepteket, háztartási tudnivalókat, és megírt egy több száz oldalas könyvet. Eredeti címe: Mrs Beeton’s Book of Household Management, magyarul Beeton asszony háztartástana.

A könyv 1861-ben jelent meg, kiadásának évében 60 ezer példány fogyott belőle, 1868-ig pedig 2 millió példányban kelt el.

Ma kézikönyvként határoznánk meg ezt a rendkívül tartalmas, sokmindenre kiterjedő művet. Nagyon részletesen, 1112 oldalon írja le a viktoriánus háztartás vezetésének módját, rengeteg praktikus, ma is használható ötletet ad a háziasszonyoknak. A könyvben olvashatunk sok egyéb mellett gyermeknevelésről, divatról, házi betegápolásról, gyógynövényekről, állattenyésztésről, mérgekről, a cselédekkel való bánásmódról, etikettről, szórakoztatásról.

A háztartási fejezetben kiemelten foglalkozik a helyi és szezonális termékek felhasználásával, ezek előnyben részesítésével. A könyv közel 900 receptet tartalmaz, gyönyörű, színes rézkarcokkal illusztrálva. Isabella nevéhez fűződik az ételreceptek leírásának ma is használatos módja.

Főzőnapok a takarékosság jegyében

Eltérően a kor hagyományaitól, Isabella nem főzött minden nap. Nyilván ezt munkája miatt sem tehette meg, hiszen rendszeresen utazott divateseményekre, divatbemutatókra, szerte Európában. A napjainkban újra elterjedőben lévő szokás szerint, főzőnapokat tartott.(Személyes tapasztalat: én is heti főzőnapokat tartok, nemcsak időben, de a felhasznált nyersanyagok tekintetében is gazdaságosabban jövünk ki!)

Ilyenkor egy egész hétre előkészített ételeket, amiket a tálalás napján csak befejezett: köretet készített hozzá, készre sütött. Remekül bemutatja, hogy viszonylag kevés nyersanyag felhasználásával, hogyan lehet gazdaságosan kihozni egy egész heti menüsort úgy, hogy az ne legyen unalmas.  A mai felfogás szerint is megszívlelendőek tanácsai.

A dokumentumfilm készítői alaposan utánajártak a könyvben leírtaknak. Számos receptet kipróbáltak az eredeti leírás szerint, teszteltek házi gyógynövényes készítményeket, szakemberek bevonásával. Érdekes, hogy a megfázásra ajánlott főzetét, akár napjainkban is alkalmazhatnánk a fitoterapeuta szerint, aki nemcsak elkészítette, de meg is kóstolta a főzetet.

A recepteket háziasszonyok, séfek, nőklubok segítségével keltették életre, szigorúan követve a receptek leírását. A sós almaleves, a háromhúsos pite, a fűszeres-gyömbéres süti, a mandulás sárgarépa lekvár, a kekszek és különböző sültek, párolt zöldségek, a 14 féle curry recept mai is megállják helyüket.

Főszerepben a curry

A filmben elkészített háromhúsos pite kissé meghökkentő, de Isabella korában nyilván megszokott volt. A pitetésztába sonka, marhahús, és három galamb került. A pitetészta felső lapját középen kilyukasztották (nyilván, hogy a keletkező gőz ott távozzon, és ne repessze meg a tésztát), és kihúzták rajta a galambok lábait.

A 14 féle curry mindenképpen azt igazolja, hogy Isabella haladt a korral és bátran alkalmazta a főleg Indiából beszivárgó újdonságokat. A curryről azt tartják, ahány ház, annyi féle keverék. Az alapösszetevők a következők: koriandermag, mustármag, szegfűszeg, fahéj, csicseriborsó, római kömény, édeskömény, gyömbér, bors, zellermag, kurkuma, görögszénamag, szerecsendió, curry levél. Ezek egyedi kombinálásával értek el finomabbnál finomabb ízhatásokat.

Mrs. Beeton ránk maradt hagyatékából sokat tanulhatunk. Ma is fontos, hogy családunk asztalára házi koszt kerüljön, hogy lehetőleg szezonális, és helyben termelt élelmiszerek képezzék étkezésünk alapját. Fontos, hogy minél több fűszert használjunk (hiszen tudjuk: minden fűszer gyógynövény is egyben!), friss és sokféle nyersanyagból süssünk-főzzünk.

Nem az adja az értékét a feltálalt étkeknek, hogy milyen drága volt, sokkal inkább az, mennyi szeretettel készítettük, hogyan tálaljuk fel.

Mindezt örökül hagyta ránk Isabella, éljünk hát vele: próbáljunk meg ebből az igen különleges és értékes hagyatékból minél többet átvinni mindennapjainkba magunk és szeretteink örömére.