Az idők kezdetén tehát vízzel mostak az emberek. A víz nagyon hatékony tisztítószer. Főként akkor, ha még egy kis mechanikai mozgatással (patakvíz, sulykolófa) erre rásegítünk. A meleg víz hatékony lehet a kis mennyiségű zsiradékok ellen is. Ez azért persze messze nem a tökéletes megoldás. Ezért az emberek hamarosan segítségül hívták a lúgokat. Ezek nagyon hatékonyak tudnak lenni: egy csomó színanyagot elszíntelenítenek, ráadásul a zsíros szennyezéseket is vízoldhatóvá teszi (elszappanosítja). Sőt: még erős fertőtlenítő hatása is van, így mellékhatásként még erősen fertőtlenít is. Az már csak kultúrtörténeti érdekesség, hogy milyen civilizációban mi volt a mosáshoz használt lúg.

Rómában erjedt vizelet: erre a célra külön gyűjtőedények szolgáltak a városok különböző pontjain. A Zsidók hamuval mostak (ezért is lett a szállóige “hamut szór a fejére”, ami akkortájt a tisztulást jelképezte. ). A tengermelléki népek gyakran mostak mosószódával (kémiai nevén nátrium karbonáttal) is. Az nyolcadik század környékén, egy hatékony szappankészítési elárás kidolgozása után indult európai diadalútjára a szappan. Ekkor még főként nem mosásra, hanem csak mosakodásra használták. Mosni csak a 18-19. században kezdtek el vele.

Hogyan mosunk manapság?

A modern mosószerek korában, azt veszem észre, hogy az emberek kezdenek visszatérni a régi módszerekhez: elkezdenek mosószódával (lúggal) mosni, és ecettel öblíteni, és kezdik kerülni a szappant illetve egyéb tenzideket a mosáskor. Ma, egy átlagos családban a mosás valahogy így néz ki:

1. a háziasszony bemegy a boltba

2. leemel valamit a polcról

3. hazaviszi

4. beteszi a gépbe a ruhát és a mindentudó mosópor keveréket

5. KÉSZ.

Ez így persze nagyon kényelmes, de nem túlságosan környezet és bőrbarát. Ha ekcémás lesz a bőrünk, és már mindent kipróbáltunk, de még mindig nem javul, kezdjünk gyanakodni a mosószerünkre is: munkám során elég sokszor tapasztalom, hogy az áttérés a szintetikus tisztítószerekről a természetesekre gyakran már önmagában is elegendő ahhoz, hogy megoldjon némely bőrproblémát. Egy környezettudatos család persze másképp csinálja. Neki több választási lehetősége is van: megveszi a mosódiót, vagy inkább mosószódát használ. Az utóbbi olcsóbb és bizonyos esetekben hatékonyabb is. Ők így mosnak:

1. Megrendelik a mosószódát

2. Felfőzik vízzel (kb 150 g-ot 1 l vízbe)

3. Ebből a főzetből 1 dl műanyag pohárban betesznek a mosógépbe, na meg persze a ruhát is

4. Az öblítő helyére ecetet öntenek, amibe ízlés szerint illóolajat vagy illatosítót kevernek

5. KÉSZ

Nézzünk bele a mosógépbe, hogy lássuk, mi történik pontosan odabent

A kezdéshez először is szembe kell néznünk egy nagyon fontos problémával: a magyarországi vizek nagy része (mindegyike) nagyon kemény. Szerencsésebb vidékeken, ahol gleccservíz jön a csapból, nincs ilyen probléma. De nálunk bizony szembe kell néznünk ezzel a gonddal. A vízkeménységet a vízben oldott nagymennyiségű kálcium és magnéziumsók okozzák, aminek sajnos tulajdonsága, hogy mindenféle anyaggal keveredve (lúgok, karbonátok, szappan, meg mindenféle) kicsapódnak a vízből. Ez amúgy általában nem gond, de ha ezt a textília felületén teszik, akkor az bizony erősen megszürkül a rárakódott idegen anyagtól.

Ezt megelőzendő, a profi mosóporokba kémiai vízlágyítókat tesznek. Ezek olyan anyagok, amik erős öleléssel körbeveszik a kálciumionokat, és nem engedik őket mással reagálni: oldatban tartják őket. Ezek az anyagok azonban vagy nagyon drágák (alginátok) vagy nagyon környezetszennyzőek (trisó, akrilátok), emiatt a tudatos vásárló lehetőleg kerüli a használatukat. Mikor nem okoz gondot a kemény víz? Hát akkor ha lúgokat használunk!

 

Ilyenkor is kicsapódik persze a megfelelő kálciumsó, de van egy egyszerű trükk a birtokunkban: savas közegben ezek a csapadékok feloldódnak. A lúgos mosás után tehát ecetes öblítés következik, és meg is oldottuk a vízkő problémáját. Ez tűnik tehát a legegyszerűbb megoldásnak! Mossunk lúggal! Hogy mi legyen ez a lúg? Hát lehet mosószóda (nátrium karbonát) vagy hamulúg (ilyenkor a szerencsések, akik otthon cserépkályhával fűtenek kiürítik otthon a hamut (ami egyébként sok jó dologra  használható), összegyűjtik, felöntik vízzel, egy-két órát, egy éjszakát állni hagyják, majd lemerik róla a lúgot, ami egyenesen mehet a mosógépbe.)

Mire jó otthon egy kis mosószóda?

1. A mosószóda  kiváló mosószer. Erős lúgos kémhatása miatt el tudja szappanosítani a zsíros szennyeződéseket. Másfajta piszkot más módszerrel távolít el. A természetes vizekben keménységet okozó Ca2+ ionokkal a mosószóda oldhatatlan csapadékot képez, amely finom por formájában a textíliára tapadva hosszú távon szürkeséget okozhat. Ez a por azonban savakban könnyen oldódik, így ecetes, vagy citromsavas mosással könnyen eltávolítható.

2. A mosószóda kiváló vízlágyító.

3. A mosószóda kiváló zsíroldó. A konyhában a tűzhelyen, vagy a csempén lerakódott vagy éppen odaégett zsírt nagyszerűen el lehet távolítani vele. Készíthetünk oldatot, amivel áttörölhetjük a zsírosodott felületeket, vagy az odaégett makacs zsírfoltokra súrolóporként is használhatjuk.

4. A mosószóda nagyon hatékony mosogatószer. Elég 1 evőkanálnyi a mosogatóvízbe, habozni ugyan nem fog, de nagyon szépen tisztít. Az odaégett ételmaradékot is felszedi: öntsünk vizet az edénybe, szórjunk bele egy kis mosószódát, és forraljuk pár percig! Jobb lesz, mint új korában.

5. A mosószóda kiváló a fürdőszobában is. A háziszappanok sajnos elég könnyen hagynak maguk után zsíros szappanlerakódásokat a mosdóban és a kádon. Ezektől is megszabadulhatunk egy kis szódás lemosással.

Forrás: szappan.hu