A gyógynövények jók megfázások vagy hólyagproblémák ellen, reumára vagy szívpanaszokra is léteznek gyógyító növények. De a csontokra és a fogakra is?

Ezúttal olyan gyógynövényeket ismerhetünk meg, amelyek a hagyományos népi orvoslás szerint erős csontokhoz és egészséges fogakhoz segíthetnek bennünket. Olyanokat, amelyek támogatják a csontritkulás megelőzését, elősegítik a gyors regenerációt csonttörések után, és a fogainkat belülről erősítik.

Azoknak a gyógynövényeknek, amelyek a csontokat és fogakat képesek gyógyítani, különösen erősnek kell lenniük – ezt gondolhatnánk. Végül is ezeknek a növényeknek a szervezet mélyében kell hatniuk, és aztán még a legkeményebb szövetünkre is – vagyis a csontokra és fogakra. Hogyan sikerülhet ez egy gyógynövénynek?

Egyáltalán mit várunk egy gyógynövénytől, amely jót tesz a csontoknak és a fogaknak? Legyen kalciumban gazdag? Tartalmazzon jó nagy adag fluort? Távolról sincs így. Az egészséges csontokért alkalmazható gyógynövények legtöbbje nem tartalmaz sokkal több kalciumot, mint más gyógynövények. Bár már ez is jóval több, mint a szokványos kultúrzöldségeink átlagos kalciumtartalma. Azonban napi néhány kanálkával – általában tea formájában – a csontot gyógyító speciális növények kalciumtartalma valójában nem lehet meghatározó.

Egy gyógynövényekből készült tea mindenesetre gyorsan beszerezhető és elkészíthető. Több erőfeszítést követel ellenben a megfelelő gyógynövények kiválasztása. Hogy a kakukkfű köhögés ellen hatásos és az aranyvessző jót tesz a hólyagnak, bizonyára sokan tudják. Talán az is ismerős, hogy a csalán alkalmazható reumára, és a galagonya használ a szívnek. Azonban hogy mely gyógynövények alkalmasak a csontok és fogak számára, az kevésbé közismert. Alább nemcsak a legfontosabb gyógynövényeket mutatjuk be, amelyekkel megőrizhető a csontok és fogak egészsége, hanem felfedjük annak titkát is, miért annyira jók ezek a növények, és milyen formában alkalmazhatók leginkább.

Fekete nadálytő
Bizonyára a fekete nadálytő a csontok és fogak legismertebb gyógynövénye. Már Hildegard von Bingen és Paracelsus is alkalmazta gyógynövényként a csontokra. Sokféle hatást tulajdonítanak a növénynek: csökkenti a gyulladásokat, gyógyítja a sebeket, csillapítja a fájdalmat, és segíti a csonttörések gyógyulását. Jóllehet egykor a fekete nadálytőt gyakran spenótszerű főzelékként fogyasztották, ma óva intenek a növény belsőleges alkalmazásától, mivel kifogásolható mennyiségű pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz. A szekunder növényi anyagok egy csoportjáról van szó, amely állatkísérletekben májkárosító és rákkeltő hatásúnak bizonyult. Alternatívaként a homeopátiás feketenadálytő-készítmények ajánlhatók megfelelő hígításban.

Gombernyő
A gombernyő nem egy feltűnő kinézetű növény, kedvelt helye a hegyekben lévő erdő. Intenzív íze erős gyógyhatásra utal. Paracelsus előszeretettel alkalmazott csonttörésekre egy palástfűből, fekete nadálytőből és gombernyőből álló főzetet. Ma a gombernyőt tea formájában használják olyan csonttöréseknél, amelyek nem akarnak gyógyulni. Természetesen a növény nem hiányozhat a tipikus csontritkulás elleni teákból sem. Ezekben a festő rekettyével, a palástfűvel, a vörös lóhere virágával és sok más gyógynövénnyel együtt szokott feltűnni. Mivel a növény gátló hatással rendelkezik a candida gombára is, hüvelyi gombafertőzésre is ajánlják.

Mezei zsurló
A mezei zsurló egy egészen más aspektust hoz a csont- és fogproblémák gyógynövényes terápiájába. A növény szilíciumot tartalmaz kovasav formájában. A szilícium egy fontos építőeleme a csontnak, különösen a csontnak azon a részén találtak sokat belőle, ahol új szövet volt kialakulóban. A mezei zsurló így általánosan a csontépítés serkentőszerének, valamint mindenféle kötőszövet – amelyekhez a legerősebbek, a csontok és a fogak is tartoznak – erősítőszerének számít. A szilícium kölcsönzi a csontoknak a szükséges elaszticitást, struktúrát és szilárdságot. A csontritkulás prevenciójából vagy kezeléséből nem hagyható ki.

Festő rekettye
A növény egyre inkább a tudomány fókuszába kerül, mivel a genistein nevű szekunder növényi anyagot találták meg benne, egy úgynevezett fitoösztrogént az izoflavonok családjából. Ezért azt feltételezik, hogy a festő rekettye szokásos alkalmazása a népi gyógyászatban a csontbetegségek megelőzésére abszolút korrekt volt. A genistein csökkenti a csontvesztést, így a festő rekettye értékes növény a változókorban. Mivel azonban a mérgező növényekhez tartozik, nagyon gondosan és csakis fitoterapeutás konzultáció után adagolható.

Forrás: gyogyszernelkul.com