Hammangné Tombor Ágnes tősgyökeres fővárosiként vágyakozott a falusi életmódra. Öt éve vágott bele a kecsketartásba, melyet nagy szakértelemmel végez.

Érett korában váltott lakhelyet, életformát és hivatást Hammangné Tombor Ágnes, amikor Tabajdra költözött. A hölgy ős- és kistermelőként úgy helytáll, mintha ide született volna. Nyugdíjas korú, ami temperamentumára egyáltalán nem jellemző! Ahogy szakszerűen mondják, a tevékenységei köre a teljes termékpályát felöleli: a kecsketartástól és -neveléstől a szaporulat gondozásán át a fejésig, a tej és tejtermékek értékesítéséig. Nem titkolja, ez utóbbi a legnehezebb, annál is inkább, mivel a kecske haszonállatként nem áll ott a megbecsülésben, mint a marha vagy akár a juh.

- Nyilvántartott, regisztrált az állomány, vegyes parlagi, alpesi és szánentáli fajták – mondja Ágnes a tiszta aklokban. Huszonnégy felnőtt kecskéje van, egy bak, a többi anya – ez kényelmes aránynak számít ennél a jószágnál. Most folyik az ellés, már 32 gida született az idén.

- Ez a legnehezebb, több értelemben is – sóhajt Ágnes. – A szaporulatot nem könnyű eladni, nincs olyan szervezett felvásárlás, mint a juhoknál, de ez csak a gazdasági része. A másik, hogy a szívemhez nőtt kis állatokat alig tudom elengedni – magyarázza, s szavai bizonyítékául előszaladnak a kisgidák. Kedvesek, szelídek, úgy ugrálnak és törleszkednek, mint a kiskutyák, de a bak sem akar megdöfni senkit. A felnőtteknek nevük van, a szólításra visszamekegnek. És Ágnes szerint mindig azon törik a fejüket, hogyan tudnának túljárni a gazdájuk eszén. Hammangéknál nem is esznek semmilyen saját jószágból. A kapirgáló, jól tojó tyúkok végelgyengülésben múlnak ki, a kutyák és macskák barátságban élnek ezen a portán, s beszél a papagáj.

Anyakecskénként kap az őstermelő Ágnes 3 ezer forintot évente. Földje nincs, a takarmányt vásárolja, s az egyre drágább. A jóltartást meghálálják a dédelgetett kecskék, mert az idén három anya – Évi, Ropi és Dalma - hármas ikreket ellett, Lenke, a legjobb tejelő pedig négy kiskecskét hozott a világra.

Szénát, lucernát, savót, korpát esznek, mert bő tejet csak így várhatunk tőlük. Engedelmesen tűrik a gépi fejést naponta kétszer, megtanulta az állattartást és a tejfeldolgozást a háziasszony. Férje külföldön dolgozik, 91 esztendős édesanyja segít a háztartásban. Korszerű, gépesített feldolgozó konyhája az előírásoknak is megfelel, a hangulatos berendezés pedig a család népi tradíciók iránti vonzalmáról és igényességéről tanúskodik.

Kemény, lágy és krémsajtokat készít Ágnes, natúr és füstölt ízesítéssel. Bazsalikomos, lilahagymás, fokhagymás, kapros, s még számos ízesítésűt kísérletezett ki, amelyeket a környékbeli őstermelői piacokon értékesít. Magad uram, ha szolgád nincsen! Ez a mottója mindenben, s mivel a saját döntése mindez, természetesnek tartja.

Forrás: feol.hu