Május 25-e Orbán napja: a néphagyomány őt is a fagyosszentek közé sorolja. E nap időjárásával kapcsolatosan is számos hiedelem élt a köztudatban.   

A történet szerint, amikor a kalendáriumot csinálták, és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve ugyan hova került. Amikor megtudta, bánta, hogy  nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket. A szegediek szerint „azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.”

Ha Orbán napján lehűl a levegő és a vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri – tegyük hozzá, hogy a május végi fagy okán és nem pusztán Orbán miatt. Ha Orbán napján fagy, akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek - így a népi megfigyelés, mert nyilván akkor elfagy a termés.

A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel, hogy megnyerjék jó szándékát. Ha az időjárás a könyörgések ellenére  rossz volt,  a szent szobrának megszégyenítése nem maradt el - ezzel is hatni próbáltak rá és az időjárásra.

A termésre is próbáltak következtetni a nap időjárásából, mert " Ha Orbán napja szép, akkor bő lesz az esztendő."

Azt is tarják, hogy „ha Orbán nevet, a szőlő sír” meg „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.”

A földművelő munkában a fagyosszentek elmúltát megvárták, és csak utána ültették el az uborkát, babot, paradicsomot, tehát a hideget nem tűrő növényeket.