Gyuri bácsi, a javasasszony unokája
A bükki füvesembert mindig jó hallgatni. Gyuri bácsi testközelbe hozza a természetet, a népi gyógymódokat és tanácsokat ad az egészség megőrzéséhez.
Nemrégiben közel fél ezren voltak kíváncsiak Veszprémben a legendás hírű bükkszentkereszti füvesember, Szabó György Gyógynövényekkel az egészség megőrzéséért című előadására.
Gyuri bácsi, aki a Mozaik Érdekvédelmi Egyesület meghívására érkezett a városba, a magyar népi gyógyítás hordozója. A Kárpát-medencében ketten birtokolják e címet – rajta kívül Macalik Ernő csíkkarcfalvi botanikus – melyről oklevelük is van, mondja büszkén. Ősi gyógyító család sarja, nagyanyja a sajókazinci Balogh Bori néni, akinek öt nemzedékig visszamenőleg minden nagyanyja javasasszony volt. Minden falunak megvolt akkoriban a javasasszonya, akik az ősi népi bölcsességet, tapasztalatot birtokolták és továbbvitték. Kilenc unokája közül Gyurka volt a legelevenebb, őt vitte magával hatéves korától az erdőbe, mezőre, gyógynövényeket gyűjteni.
Gyuri bácsi áprilisban lesz nyolcvanhat éves. A rá hagyott örökséget, a fél ezred éves tudást megőrizte, és örökíti tovább, átadva ismereteit lányának, Lopes-Szabó Zsuzsának és unokájának, Kádár Zsófiának. Az óceánon túlról is érdeklődnek „cukorteája” után. Évei száma ellenére tevékeny életet él, jók a laborleletei, ha néha kevéssel eltér egy-egy érték, azonnal korrigálja, gyógyteákkal. Könyveket ír, előadásokat tart, tévéfelvételekre jár, gyógynövénytúrákat, nyári táborokat vezet, tanácsadásokat tart.
A közelmúltban Erdélyben járt. Böjte Csaba ferences rendi atya kérésére most azon fáradozik, hogy felélessze a kolostori gyógynövénykertek hagyományát, hiszen a ferences rend valaha gyógyító rend volt. Ezt szeretné feléleszteni Csaba testvér, a kolostorok, iskolák körül gyógynövénykerteket létrehozni.
Gyuri bácsi nagy megtiszteltetésként élte meg tavaly szeptemberben, amikor megkapta a Magyar Örökség Díjat. 1954-ig hazánkban tanították az egyetemeken a gyógynövényismeretet, meggyőződése szerint újra be kellene építeni a tananyagba. Büszke arra, hogy a Javasasszony unokája című kötetét a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének népi orvoslási kutatások bibliográfiája is jegyzi.
Elmondta, a gyógyszerek 25 százaléka és a rákgyógyszerek 60 százaléka gyógynövényekből készül. A réges régi 1575-ből származó Herbárium című munka Méliusz Juhász Pétertől nem kevesebb mint ötszázhetven gyógynövényt említ, melyet a nép megelőzésre és gyógyításra használt. Ma a Magyar Gyógyszerkönyv mindössze hetvenhármat ismertet.
Az esten a füvesember sokféle betegség gyógyítását elősegítő gyógynövényről, népi gyógymódról beszélt. Hinnénk-e – pedig adatok, esetek sorozata bizonyítja – a székely asszonyok cukor nélkül, huszonnégy órán át főzött szilvalekvárral gyógyítják a mellrákot. Ennek tudományos magyarázata, a szilvában lévő ötezer hétszáznegyvenegy antioxidáns képes erre is. Gyuri bácsi hangsúlyozta, minden ember felelős a saját egészségéért és mindenki köteles is tenni ezért.
Forrás: veol.hu