A vérzsírok káros fajtáinak megemelkedése könnyen vezethet szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, ám a háttérben öröklött anyagcserezavar is állhat.

Leggyakrabban azonban a helytelen táplálkozás és életmód hibáztatható. A felhalmozódó koleszterin lerakódik az érfal belső oldalán, így egyenes út vezet az érelmeszesedéshez, később akár a trombózishoz vagy szívinfarktushoz. Hatékony módszerekkel megelőzhetjük a veszélyt, és a kialakult magas koleszterinszintet is csökkenthetjük. Ehhez nyújt segítséget, ha ismerjük a koleszterinről terjedő információk mögött rejlő igazságot.

A koleszterin káros: hamis!
A vérzsírok nagyon fontos szerepet töltenek be a szervezetben. Lényeges építőanyagai a sejthártyának, hozzájárulnak az egészséges hormontermeléshez és a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. A koleszterin gondot csak akkor okoz, ha túlzott mértékben halmozódik fel. Ekkor sem mindegy, melyik fajtájáról van szó! Az alacsony sűrűségű lipoprotein, vagyis az LDL-koleszterin jelent veszélyt. Ezzel szemben a magas sűrűségű vérzsírfajta, a HDL-koleszterin védelmet jelent. Ez az anyag segít visszaszállítani a káros koleszterint a májhoz, ahol az epével kiválasztódik. Akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha a káros és a védő koleszterin mértéke és aránya megfelelő. A vérvizsgálat alkalmával meggyőződhetünk róla, vajon egészséges-e szervezetünkben egyensúlyuk?

A kulcsszó a táplálkozás: igaz!
Bár a magas koleszterinszintnek genetikai okai is lehetnek, gyakran mégis a helytelen táplálkozás miatt alakul ki. Az elhízás önmagában is fokozott kockázatot rejt, első lépésben mindenképpen meg kell próbálnod elérni ideális testsúlyodat. Ezen belül is a testzsírszázaléknak van döntő szerepe, melyet a megfelelő kalóriabevitel mellett a testedzéssel is csökkenthetünk.
A káros vérzsírok emelkedéséért elsősorban a telített zsírsavakban gazdag táplálékok a felelősek. Ezek elsősorban a zsiradékban gazdag állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő. Amellett, hogy kerüljük a zsírosabb húsokat és sajtokat, figyeljünk a rejtett zsírokra is, melyek a feldolgozott húskészítményekben, süteményekben, kekszekben bújnak meg.

A növényi szterinek fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet: igaz!
A koleszterinszint csökkentéséhez napi 2,5–3 gramm növényi szterint érdemes fogyasztani. A növényi szterinek több hétköznapi élelmiszerünkben megtalálható, mint a gyümölcsök és zöldségek, a növényi olajok és a gabonafélék.
A növényi szterinek csökkentik a koleszterin egy részének felszívódását a bélrendszerből, mivel szerkezetük nagyon hasonló felépítésű a koleszterinéhez – és így a bélrendszerbe kerülve mintegy versenyre kelnek a koleszterinnel. Ennek eredményeként a vér ártó, LDL- koleszterinszintje, így összkoleszterinszintje is csökken, miközben a védő HDL-koleszterin szintje nem változik.

A tojás a főbűnös: hamis!
A tojásnak – azon belül is a sárgájának – valóban magas a koleszterintartalma, ám önmagában sokkal kevésbé járul hozzá a káros vérzsírok emelkedéséhez, mint az elhízás. A hangsúly az elfogyasztott élelmiszerek átlagos zsírtartalmán és a kalóriamennyiségen van. Kiegyensúlyozott étrendedbe bátran beilleszthetjük a tojást is, heti két-három darab hozzájárul az optimális fehérje- és vitaminbevitelhez. Ha kedveljük a tojásból készült fogásokat, érdemes a tojásfehérjét gyakrabban felhasználni, míg a sárgája esetén maradjunk meg a mértékletes mennyiségnél.

Természetes gyógymóddal csökkentheted a koleszterint: igaz!
A magas koleszterinszint kezdetben nem jár panaszokkal, ám ha későn ismerjük fel, alattomosan támadja az egészséget. Érdemes rendszeres vérvizsgálatot kérni a háziorvostól. A megelőzés érdekében forduljunk a természetes gyógymódokhoz! Ha már utolért bennünket a kórosan magas vérzsír-szint, rendszerint nem kerülhetjük el a gyógyszeres kezelést. Emellett is érdemes bevetni a kiegészítő módszereket, így orvosi ellenőrzés és javaslat mellett idővel csökkenthető a tabletták száma.

A B3-vitamin, vagyis a niacin visszaszoríthatja az emelkedett koleszterinszintet. Legfontosabb forrásai a zsírszegény húsok, a teljes kiőrlésű gabonafélék, de a sörélesztővel végzett kúra ennél is hatékonyabb segítség.

A zsíros tengeri halak vagy halolaj hozzájárul a védő hatású omega-3 zsírsavak beviteléhez, de a lenolaj és a diófélék hasonló hatást fejtenek ki. A rostdús élelmiszerek csökkentik az elfogyasztott zsírok felszívódását. Szerepeljen étrendünkben gyakran a zabkása, a müzli, de a joghurtba kevert zabkorpának is kiemelkedő a rosttartalma.
A természetes megoldások erejét megsokszorozhatod a rendszeres, keringést fokozó testmozgással, úszással és gyors tempójú gyaloglással.

A növényi eredetű zsírok egészségesebbek: igaz!
A növényi eredetű zsírok többek között a telített és telítetlen zsírok kedvezőbb aránya miatt egészségesebbek. A telített zsírokról általában elmondható, hogy károsítják az érrendszert, felelősek a magas koleszterinszintért – ezek főleg állati eredetűek. A növényi eredetű zsírokban ezzel szemben javarészt telítetlen zsírsavak fordulnak elő, mint például az egészséges élethez elengedhetetlen linol-, linolénsav (omega-3) vagy arachidonsav (omega-6). Számos vizsgálat megerősítette, hogy ezek – elsősorban az omega-3 zsírsav – bevitele jelentősen csökkenti a szív- és érbetegségek kockázatát.

A telítetlen zsírsavak esszenciális jellegűek, tehát az emberi szervezet nem tudja előállítani őket. Az elegendő mennyiség biztosítására inkább a növényi, mint az állati eredetű zsírokat kell előnyben részesítenünk – vaj helyett margarint, zsír helyett olajat használjunk.

Forrás: otvenentul.hu