Egy tanyasi lány, aki a városba vitte a teheneket

17 máj. 2012 Fekécs Edit

fejeseva3Virágné Fejes Éva útja az alföldi tanyavilágból vezetett a városba, ám a falusi lét hiányát érezve újra a csendre, nyugalomra vágyik. Hívja a vidék!  
Vica – ahogy sokan szólítják – életvitele sokak számára lehet példa városokban is. A jelenleg Gödöllőn élő „családi mindenes” eddigi életútja a vidéki életet szerető ember számára lélekemlő történet. Az már csupán ráadás, hogy Éva a sokszinuvidek.hu állandóan publikáló „kismotorja”.
- Több témában írtam már cikket a Sokszínű vidék oldalán, de be kell valljam, egyik témában sem vagyok szakmabeli. Én egy nagyon egyszerű, hétköznapi ember vagyok, aki a saját tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. Nem új dogokról írok, csak régiek elfeledett tudományáról söpröm le a port, és adom közre magyarázatként kiegészítve a mai technikai-tudományos ismeretekkel.

fejeseva4- Legyen akkor elég ennyi a szerénykedésből, inkább ismerjünk meg Téged közelebbről.
- Hát akkor kezdjük a legelején! A kiskunhalasi tanyavilágba születtem bele, majd néhány évet Kunfehértón, szintén tanyán laktunk. 10 évesen kerültem Somogyba, s egy apró, Edde nevű faluban éltünk, ahol szüleim gazdálkodtak.

- Nem véletlen, hogy szinte az anyatejjel magadba szívtad a természet szeretetét.
- Így igaz, s mindezt szüleimnek köszönhetem, akik dolgos, szorgalmas és nagyon ügyes emberek voltak. Édesapám még az az „igazi” kovács volt, de a tanyán neki is meg kellett fognia a kapanyél végét. Édesanyám hat osztályt végzett, sokáig Hangyaszövetkezetnél volt kocsmáros és boltos, majd amikor lekerült az Alföldre, akkor a bolgárkertészetben sok fortélyt ellesett. Neki sem volt idegen a kert és a jószágok, mert szülei parasztemberek voltak Baranyában. Én – miután a tanyán nem volt sem bölcsőde, sem óvoda – amikor szüleim a földeken dolgoztak, mindig ott sertepertéltem körülöttük. Megtapasztalhattam „A-Z-ig” mindent, amit a kert és az állattartás kínált, sőt egészen kicsi koromtól aktívan segítettem is. Eddén 3300 négyszögöl telken gazdálkodtunk, jószágot tartottunk.

fejeseva2- S az egykori tanyasi lány útja a városba vezetett.
- A fővárosba kerültem, ott ismertem meg a férjemet, és azóta Gödöllőn lakunk. A vidéki, falusi életforma nem hagyott el itt sem. Gazdálkodom. Bár nagyon pici kertem van, mégis tavaly például 94 féle növény növekedett benne. A burgonyán és hagymán kívül teljes évre való zöldséget megtermeltem a családnak, ráadásul teljesen vegyszermentesen. Csak érdekességként említem, hogy az állatok közül a leggyakoriabbak mind megfordultak már az udvarunkban.

- Ha már az állatoknál tartasz, a tehenész éveid ki ne maradjanak…
- 1992-2001-ig itt Gödöllőn teheneztünk. Hosszú lenne a története annak, miért is vágtunk bele. Lényege, hogy a kezdeti egy tehénből hét lett, volt, amikor 17 kis boci rohangált a kertemben, ami akkor karámként üzemelt. Fejtem, etettem, itattam, trágyáztam munka mellett. A tejet esténként széthordtuk, a fölöslegből volt túró, sajt, később füstölt sajt.

fejeseva1- S most újra a klasszikus vidéki élet felé kacsingatsz.
- Férjemmel mindketten tanulunk keményen. Tanuljuk, ami elődeinknek a kisujjában volt. Semmilyen munkától nem riadunk vissza, így nem félünk új életet kezdeni sem. Ifjúkoromban beleszerettem hazánk egy alig ismert részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy pici faluba, Olcsvaapátiba és abba a vidékbe. Négy éve szert tettünk itt egy vályogházra, hatalmas kerttel és istállóval, pajtával, szóval mindennel, ami a vidéki élethez kell. A készülődésbe beletartozik az is, hogy sok szakkönyvet végigolvastam, blogokat, fórumokat látogattam, és összegyűjtöttem egy halom ismeretet. Összeírtam szüleimtől hallott bölcsességeket, melyeknek hála az internet nyújtotta lehetőségnek, utána is olvastam. Én az „úgy szoktukkal” nem elégszem meg, nekem szükségem van a miértekre is. És a felhalmozott ismeretanyag erősíti a faluhoz kötődésemet, a vidéki lét szeretetét.

- S ha nem kertészkedsz, vagy írsz, olvasol, mivel foglalkozol. Van kedvenc időtöltésed?
- Iskolai feladatból hobbimmá vált a családfakutatás. Helytörténeti, néprajzi könyvek tucatját olvastam végig. Számtalan nagypapa-nagymama-féle praktikát tanultam belőlük. Mindezek alapján most tesztüzem folyik, a régiek trükkjeit alkalmazva. És ez nagyon nemes elfoglaltság.

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek