A nyírfa nedve évszázadok óta értékes itala az emberiségnek. Már a XIII. században megemlítik, hogy egyes ázsiai népek a nyírvízzel oltják szomjukat.

A 14. században az első német természetleíró, Conrad von Megenberg is említi a nyírvizet, mint a hétköznapi emberek frissítő italát. A nyírvíz a szláv népek, a románok között is igen elterjedt ital, de isszák a lappok, svédek, finnek, észtek, votjákok, baskírok és különböző szibériai népek. Észak-Eurázsiában a nyírvíz fogyasztása a hal- és húsfogyasztásnál fellépő skorbut ellensúlyozására szolgál.

A magyar nyelvben fellehető változatos neve arra utal, hogy Magyarországon is igen elterjedt és kedvelt volt. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották, évente megcsapolták a nyírfákat, hogy az értékes nyírnedvhez jussanak. Később a nyírfa csapolásával még pezsgőt, nyírbort és nyírsört is készítettek a nedvből.

A nyírfanedv különböző elnevezései: virics (Székelyföld, palócok), nyírlé (Lápos völgye), nyírvíz (Nyírség, Börzsöny), boza (palócok), csiger (Bakony). Szótáraink nyirics néven is említik.

A nyírvizet Nyíregyháza, Debrecen piacain még a múlt században hordószámra árulták. A nyírvíz különösen népszerű ital volt – s részben az napjainkban is – a Székelyföldön, ahol a 16–18. sz.-ban viricses kádat, vicses teknőt említettek nyilvánvalóan a nagy mennyiségű nyírvíz tárolására. Gyergyóban a havasok között viricsfőzőházról is tudunk (1872). A háromszéki székelyek a nyírvíz gyűjtésnél a fa- és erdőkultusz nyomait őrizték meg: az egyik tavaszi ünnepen a legények és leányok csapatosan mennek ki az erdőbe, és táncolás, éneklés közben csapolják meg a nyírfákat.

Nyírfanedv csapolása
A nyírfanedv a nyírfa "vére". Ez a különleges anyag egy évben egyszer gyűjthető és mindössze 3 hét áll rendelkezésre a csapolásra.

Nyáron a nyírfák magukba szívják és elraktározzák a napfényből származó energiát és egyéb tápanyagokat, hogy a következő évben használják fel azokat a növekedéséhez. Ahogy az őszi nappalok rövidebbé és hidegebbé válnak, a nyírfák a nyár alatt felhalmozott energiát a gyökereikben tárolják, várva a tavaszt és ezzel a fa felébredését. A hosszú és hideg tél alatt a nyírfák pihennek. Energiaraktáraik biztonságban vannak a gyökerekben. Amint megjön a tavasz, a nappalok hosszabbak lesznek és a hó olvadni kezd, a nyírfák felébrednek és a gyökerükben tárolt energia által készen állnak az új növekedési időszakra. A nyírfaerdő tavaszi ébredését jelzi, ha letörünk egy ágat és az a törésnél csöpögni kezd. Ez a biztos jele annak, hogy a „Mahla", a nyírfavíz a gyökerekből az ágak felé áramlik. Ha a fülünket a fa törzséhez szorítjuk, még hallani is lehet a nyírfavíz áramlását a fában. Egy régi finn népi megfigyelés szerint a nyírfavíz akkor kezd el keringeni a törzsben, amikor a hó teljesen elolvadt egy jól látható kört hagyva a fa lábánál.

A csapolás úgy történik, hogy a nyírfába vagy mélyedést, gödröcskét (Nyírség: lék, vék, tejke; Székelyföld: göbéc, gübü, hajk) vájnak, s az abba összegyűlt levet kiszürcsölik, (bodza)csővel kiszívják, vagy (manapság korszerűbb eljárással) a fákat 5-8 cm mélyen meglékelik és csöveket raknak bele, amin keresztül kifolyik a nyírfalé. A fának ez az eljárás nem árt, mert csupán a tápanyag egy része folyik ki, és a megcsapolás helyei a növekedés során automatikusan benőnek. Ezt leginkább a vérvételhez lehetne hasonlítani.

A nyírfanedvet frissen, üdítő italként vagy erjesztve, szeszesitalként fogyasztják. Olykor a bort ízesítik vele. Hasonlít a friss víz ízéhez, egy kis édeskés mellékízzel, valamint a fa aromájával.

Milyen összetevőket tartalmaz a nyírfanedv?
A nyírfanedv egy színtelen folyadék, amely betulint, komplex szerves savakat (főként: nikotinsav, almasav, glutaminsav), ásványi anyagokat (makroelemek, mikroelemek, nyomelemek, főként: kálium, kálcium, nátrium, magnézium, mangán, foszfor, cink, réz), fruktózt, glükózt, aminosavakat, vitaminokat, proteineket, természetes erjesztő anyagokat, növényi fitovegyületeket, és fitoncidokat (antimikrobális szerves vegyületek, amit a növények termelnek saját „immunrendszerük" védelmére) tartalmaz kimutatható mennyiségben.

A nyírfanedv egy magas biológiai hasznosulású, természetes élelmiszer.

Nyírfanedv hatásai
A nyírvíz a szervezetben a homeosztázis, a belső egyensúly visszaállításában vesz részt. A homeosztázis felborulásáért felelős méreganyagokat, salakanyagokat magába zárja, míg kolloidális összetevőit a sejtjeink hasznosítják. Ioncsere képessége egyedülálló.

A betulin (betulinol) és a fitoncidok tartalma miatt a nyírfanedv a vizeletkiválasztó rendszer és az emésztőszervrendszer támogatója.

Gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással bír.

Golyva, tüdőbaj, vesebántalmak ellen is fogyasztják. Vértisztító hatású. Ízületi kopások és reumás fájdalmak enyhítésére is alkalmazzák.

Energetizál. Extra vitalitást nyújt a szervezetnek. Erősíti az immunrendszert. Tisztítja a nyirokrendszert.

Gyorsan felszívódik a gyomorban. Méregtelenítő és lúgosító hatást fejt ki. Tisztító kúra és léböjt során kiválóan alkalmazható. A nyírfanedv mágneses erőként viselkedik a szerves hulladékokat illetően, mint a salakanyagok, mérgezőanyagok. Valódi sejtszintű, váladék elvezető szerepet tölt be. Magába szívja a rosszat, cserébe pedig otthagyja a gyógyító tulajdonságait.

Felgyorsítja az anyagcserét, ezért a testsúlykontroll során sikerrel alkalmazható.

Alkalmas a test folyadék-elektrolitikus egyensúlyának megőrzésére még erős fizikai igénybevétel esetén is. Izotóniás italként működik. Az edzések és a versenyek alatt a sportolók vízfogyasztását korlátozzák, mivel a víz nem szívódik fel azonnal az emberi testben, amitől a gyomor nagyon nehéz lesz. A nyírfanedv könnyedén felszívódik, az izmokat oxigénnel látja el az anyagcsere folyamatokban. A nyírfanedv természetes elemei segítik a test só - víz háztartásának fenntartását.

Külsőleg alkalmas a bőr és a hajas fejbőr ápolására. A nyírfanedv molekuláris szerkezete a bőr számára fontos alapanyag. Táplálja, és sejtszinten hidratálja a bőrt, pH értékét egyensúlyba állítja. Gyulladáscsökkentő tulajdonságai felületi hámsérülések, sebek, fekélyek, bőrproblémák (pattanások, psoriasis, ekcéma) kezelésére is alkalmassá teszik. Naponta legalább 2x (reggel és este) masszírozzuk be az érintett területet, vagy tegyük pumpás fejjel ellátott palackba és permetezzük a felületre. A savas pH a fejbőrön is megjelenik. Ennek hatására a hajszálak elvékonyodnak, elgyengülnek. Hajhullás, fejbőrzsírosodás, erős korpaképződés, seborrhea vagy pattanások jelennek meg. A nyírfanedv fejbőrbe masszírozva segít megszüntetni a savasodás következményeit, sejt-szinten regenerálja a hajhagymákat és tölti fel azok raktárait. Ilyen esetben a száraz fejbőrbe masszírozzuk be, a probléma fokától függően heti 2-3x, vagy akár mindennap.

A nyírfanedvet akár a bőrről, akár a hajról nem kell lemosni.

Csökkenti a hisztamin termelést, így az asztmás, allergiás tüneteket is. Egyes összetevői antioxidánsként szolgálnak. Itt pedig a nyírfacukorról olvashatsz!

Jó tudni! Hazánkban életben lévő jogszabályok alapján állami  - önkormányzati tulajdonú erdőben, telken - területen tilos a fák megcsapolása, mert természetkárosításnak minősül. Kizárólag magántulajdonú erdőben, telken lehet fát csapolni a tulajdonos engedélyével.

Forrás: magyarmegmaradasert.hu