Bene Ircsi (Bene Ágostonné) ugyan eredetileg kosárfonó és fonottbútor-készítőnek tanult, ma már a díszüveg-fonás kiemelkedő mestere, népi iparművész.

A Tisza mentén található Tiszaalpáron nagy hagyományoknak örvend a kosárfonó mesterség. A település jelentős mennyiségű fonott termékkel  látta el a környéket, hazánkat, de nagy számban exportált a világ különböző tájaira is – évi 200-250 ezer darabot. Ám nem csak a kosárfonásban jeleskedtek a település családjai, hanem a díszüveg-fonás technikáját is felvirágoztatták, az úgynevezett nyúlvessző segítségével csodálatos borítást fontak az üveg köré. Ez a mesterség a 60-as, 70-es évek kicsúcsosodását követően hanyatlásnak indult, majd a rendszerváltás után véglegesen megszűnt a nagybani előállítás. Ugyan fel-fellobbantak próbálkozások az újjáélesztésére, de régi fényét már nem tudta visszaszerezni.  Azonban akadnak ma is olyan készítők, akik megőrizték és átvették a hagyományokat, és kiváló minőségben, kis mennyiségben, egyedi díszüvegeket állítanak elő.

Bene Ágostonné kiskunfélegyházi illetőségű, de Tiszaalpáron tanulta ki a mesterség minden csínját-bínját. Immáron kilenc éve jó barátság fűzi e technikához: a kitüntető népi iparművész cím birtokosa is egyben. Eleinte ódzkodott e mesterségtől annak nehézsége és időigényessége miatt. Az említett nyúlvessző - amit gyöngybarkának, cinege fűznek, serevény fűznek is neveznek – adja a vázát a fonásnak. Erre kerülnek a vízszintes irányú, roppant vékonyra gyalult amerikai fűz szálak, amelyek már-már papír vékonyságúak. Ettől aprólékos, bíbelődős a munka vele. Viszont ezek a nyurga szálak teszik lehetővé, hogy finom, csipkeszerű fonás keletkezzék az üveg felületén. Így születnek meg ezek a csodálatos, harmonikus, elegáns külsejű üvegek, amelyek szemet gyönyörködtető díszei egy-egy lakásnak. A szakma kiemelkedő mestere a tiszaalpári Horti József. Az ő, illetve Kálmán Jánosné Éva néni szakoktató munkásságára nagy tisztelettel tekint Ircsi.

Maga az üvegfonás is időigényes, ráadásul ezt egy szintén fáradtságos időszak előzi meg. A készítő már az alapanyag beszerzését is saját kezűleg végzi. Azaz maga vágja a vesszőt, szálanként hántolja, szárítja majd minőség és hosszúság szerint válogatja.  A fonás előtt terv készül sok számolással és rajzzal. Alkalmazkodni kell az üveg méretéhez, formájához és a hagyományokhoz. Egyébként egy fél literes kisüveg bekötése 2 munkanapot vesz igénybe. Bár Ircsi nem ragaszkodik szigorúan az elődök forma- és mintakincséhez, népi iparművészként szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Állandó jó minőséget és mennyiséget kell produkálnia, még akkor is, ha az ebből adódó magas ár nehezen értékesíthetővé teszi a terméket. Kézműves vásárokon, illetve az interneten keresztül népszerűsíti és értékesíti a készítéseit.

Milyen jövőbeni tervei vannak annak, aki profi szinten bánik a csuhéval, szalmával, gyékénnyel vagy épp a vesszővel? Természetesen a tudását szeretné továbbadni. Vizsgázott játszóház-vezetőként csoportos gyermekoktatásokat vállal. A felnőtt érdeklődőknek pedig az internet segítségével, egy oktatóvideón keresztül szeretné majd bemutatni a fortélyokat., továbbá külföldön is szeretné népszerűsíteni, illetve bemutatni, hogy a magyar hagyományok között ott van a szálasanyag-fonás is. Ezt a kincset egyrészt becsülnünk kell, másrészt büszkének kell lennünk az elődök és a jelenkor mestereinek tudására.