A birsalma az ősi civilizációk nagyra becsült gyümölcse, mely feltehetően az antik törökországi Szmirna városából ered. Felhasználása ma is sokrétű. 

Az érett birsalmák általában sárga színűek, de az új „narancs" birsalma már narancssárga színű. Illatuk kellemes. A fa áprilisban virágzik, és júliustól szeptemberig hoz gyümölcsöt, attól függően, hogy milyen fajtáról van szó. A gyümölcs felülete általában molyhos, mint a baracké, kivéve a szmirnait, amely sima és viaszos. Néhány gyümölcskocsonya-készítő érés előtt szedi le a birsalmát, amikor sárgulni kezd a gyümölcs, így őrizvén meg savtartalmukat.

A birsalmafák 3-5 méter magasra nőnek. Az Amerikába bevándorló korai telepesek az európai „Cydonia oblonga" birsből ültettek a kertjeikbe. Ezen csemeték egy része körtenagyságú, másik része pedig sárgadinnye nagyságú gyümölcsöt termett. Mivel sokáig ép maradt a gyümölcs, a szobába illatosítóként is használták. A birsalmafák és a gyümölcsök rendkívüli módon ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek. A fák jól alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz és hőmérsékletekhez, akár -26 °C-on is képes életben maradni. A magról termesztett birset a kertészeti kereskedésekben más gyümölcsfák gyökértörzsének eltörpítésére használják.

A birsalmáról kimutatták, hogy sok hasznos ásványi anyagot tartalmaz, mint a kálium, kálium-karbonát vagy a foszfor, ugyanakkor sok C- és B2-vitamin is található a gyümölcsben. Sokféleképpen fel lehet használni, például: pitékben, gyümölcskocsonyákban, dzsemekben, lekvárokban, fagylaltokban, süteményekben és aromákban, pektin tartalmuk miatt más gyümölcskonzervekben.

Gyógyhatását már évszázadok óta ismerik. Shakespeare az írta róla, hogy a birsalma „gyomornyugtató". A népi gyógyászatban köhögéscsillapítóként is ismeretes, de enyhe hashajtóként is alkalmazható. Kenőcsök alapanyagaiban is megtalálható, repedezett bőr és égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelése esetén is jótékony hatással bír. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag a leve, ezért a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseink ellenszere.

Birsalmasajt

Akik eddig nem kedvelték – nos, nekik ajánljuk a következő receptet, ugyanis a birsalmából rendkívül ízletes csemege készíthető, mely megédesítheti a szürke őszi és téli napokat.

 Hozzávalók

1 kg birsalma

50 dkg cukor

 ½ citrom

Elkészítése

Megmossuk a birsalmákat, négybe vágjuk, megtisztítjuk a magházuktól, mint az almát és főni tesszük annyi vízzel, amennyi ellepi. Ha jól megfőtt, áttörjük, beletesszük a cukrot (½ kg cukrot minden kg főtt gyümölcshöz) és tovább főzzük, amíg jól megsűrűsödik. Az így kapott pépet nedves deszkára borítjuk és ugyancsak nedves nyújtófával 1 cm vastag réteget nyújtunk belőle. Tehetjük különböző formákba is. Nyomkodhatunk bele diódarabokat, ezzel még finomabb és tetszetősebb lesz a sajtunk. Ezután mindkét oldalát száradni hagyjuk. Miután megszáradt, kockákra vagy rombuszokra vágjuk, megforgatjuk kristálycukorban és zárt dobozokba rakjuk.

 Ha rendes gyümölcsízt akarunk belőle készíteni, kevésbé sűrűre főzzük és üvegekbe tesszük.

Birsalma krém

Hozzávalók :

4 db birsalma

2 db tojás fehérje

4 evőkanál porcukor

Elkészítés

A birsalmákat megmossuk, négybe vágjuk és a csumáját, vagy az esetleges rossz részeket nagyon alaposan kivágjuk. Meghámozni nem szükséges. Még kisebb darabokra aprítjuk, annyi vízbe  tesszük, hogy ellepje  és  feltesszük főzni. Kb. 15-20 perc alatt megpuhul. Ezután leszűrjük, majd ha kihűlt botmixszerrel, vagy más alkalmas eszközzel pépesítjük, hozzákeverjük a cukrot. Aki édesen szereti, többet is tehet bele. A tojásfehérjéket felverjük és  finoman belekeverjük a birsalmába. Édes keksszel, ostyával  különösen finom csemege.

Hasznos tanácsok

A pépesített/passzírozott birsalma jól bírja a lefagyasztást, és bármilyen meglepő, a tojásfehérje is. Ez utóbbit, ha megmarad valamilyen sütemény  készítésekor,  kis dobozban gyakran elteszem a mélyhűtőbe. Szobahőmérsékleten kiengedve ugyanolyan, mintha friss lenne.

Forrás: itt és itt