Phü, phü, phü, Ejsze, tojást festetek? Az elsőre homályos jelentésű szöveg azonnal értelmet nyer Bereczné Lázár Nóra kiállításán a tablókat olvasva. 

Megtudtam, hogy az előbbi mondás egy ősrégi varázsige: hímestojás festése előtt háromszor bele kell köpni a festőlébe, s a szöveget elmondva biztosíthatjuk a sikeres tojásfestést. Lehet, hogy érdemes kipróbálni?

Csákányi Zoltán néprajzkutató, a Hagyományok Háza muzeológusa nyitotta meg a Bereczné Lázár Nóra munkáit bemutató tárlatot. Beszédében visszaemlékezett 2005-re, amikor először zsűrizték Nóra alkotásait, s akkor számos kritikát fogalmaztak meg. Nóra elfogadta az építő kritikákat, s ezután mélyedt el igazán a tojásírás rejtelmeiben. Kialakult ez az életre szóló elkötelezettség, mely alázattal és határtalan szorgalommal párosul, melynek eredménye gyorsan megmutatkozott: 29 évesen kapta meg a népi iparművész címet, 30 évesen a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést, 31 évesen és egy évvel később (2013-ban) is a Magyar Kézműves Remek kiemelt szakmai nívódíjat és címet vehette át.

A fiatal alkotó saját bevallása szerint nyughatatlan, temperamentumos természetű, aki rendületlenül alkot és kutat. Értéket őriz, képvisel, ad át. Ezt egy korábban készült interjúban is elmondta.

Bereczné Lázár Nóra kutatási területe a gyimesi, moldvai és háromfalusi csángó magyarok húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szakrális hiedelemrendszere, az írott tojások mintakincse, szimbolikája és háttérjelentése. Arra a kérdésre, hogy vannak-e kedvenc motívumai, így válaszolt:

- A letisztult, egyszerű, nőies minták és a hagyományos színvilág áll közel hozzám. Fontos számomra az egyes motívumok háttérjelentése.  Vannak kedvenceim, ilyen például a virágos, a „tőtöttrózsás”, a tulipános és a csillagos motívumok.  Bár akadnak nekem is „alkotói korszakaim”, a szín- és mintakincsem jellemző rám.

Berecné Lázár Nóra nem elégszik meg azzal, hogy egyre mívesebb tojásokat ír, s elismeréseinek száma egyre nő. Immár negyedik éve vezeti az Algyői Tojásműhelyt, ahol a tanítványaival, ahogyan Nóra nevezi, a  „lányaival” megosztja a tojásírás minden fortélyát. Az Algyői Tojásműhely a hagyományok továbbélésének teljesen egyedi, de kiváló példája.

- Az Algyői Tojásműhelyben kilenc tanítványom tanul és dolgozik, a legifjabb öt évesen csatlakozott hozzánk. Havi rendszerességgel találkozunk az Algyői Alkotóházban, ahol nevetve tanulunk, kalákában dolgozunk. Alig várjuk a találkozásokat!  Országos pályázatok keretében már Székesfehérvárott, Zengővárkonyban és Budapesten is vannak alkotásai a lányoknak. A csapat 2013-ban a X. Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton tojáshímzés kategóriában a 16-25 éves korosztályban I. helyezésért minisztériumi díjban részesült. Büszke vagyok rájuk, és mindent megtanítok nekik, amit csak tudok, de nagyon sokat tanulok magam is tőlük emberségből, csapatmunkából és kitartásból - árulja el Nóra.

Tevékenységük jutalma az a három napos továbbképzés, melyet a Hagyományok Háza nyert a Nemzeti Tehetség Programban keretében. A tanfolyam három oktató vezetésével zajlott a Hagyományok Házában. Bércziné Szendrő Csilla a Népművészet Mestere és Csákányi Zoltán néprajzkutató előadással nyitotta meg a képzést, melyet gyakorlati oktatás követett. Az eseményen a harmadik oktató Bereczné Lázár Nóra volt, aki a kiállítás anyagába is beemelte az Algyői Tojásműhely tevékenységét: az egyik tárlóban a fiatalok hímesei is helyet kaptak.

A hódmezővásárhelyi születésű tojásíró fontos dolognak tartja, hogy munkái szerves és szimbolikus egészet képezzenek a hozzájuk tervezett és megalkotott vesszőkosarakkal – egyfajta többletjelentést tartalmazva. Ezért is dolgozik közösen az algyői Szalmáné Simon Éva amatőr kosárfonóval. A 2013-as évben a Szent István, valamint a Gárdonyi Géza emlékévhez kapcsolódóan is közösen készítették el országos pályázati anyagaikat, melyben Szent István egyházalapítása, valamint Gárdonyi életútja és az iszlám mintakincs szimbiózisa látható és értelmezhető. Munkáik szimbolikusak, elgondolkodtatóak.

A kiállítás kifejezetten családbarát. Számos érdekes kérdés, rejtvény szól a gyerekeknek, melyre, ha figyelmesek, a választ a helyszínen meg is találják. A nagyobbak a hímesek szimbólumairól, húsvéti szokásokról is olvashatnak. A főszereplők mégis a hímes tojások. Nóra kiállította legelső alkotását is, melyet az egri tanárképző főiskolán készített, s láthatjuk az azóta készített remekműveket. Az alkotó feltüntette azt is, hogy mennyi idő az egyes tojások elkészítése. Az egyszínű írott tojások nagyjából 3 nap alatt, a kétszínűek 5 nap alatt, a több színűek, a maratottak és a metszettek úgy másfél hét alatt készülnek el. A kiállított tojások közül a „rekorderek” 15 nap alatt születtek meg, ennyi idő alatt készültek el a Magyar Kézműves Remek pályázaton indult és nyert hímesek.

Az alkotó azonban nem elriasztani akar ezekkel a számokkal, inkább alkotásra invitálja az érdeklődőket. „Csodaszép és törékeny, pillanatnyi és mégis örökkévaló. Az élet teljességének tökéletes szimbóluma: az írott tojás. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megismertessük a hagyományainkat!” – vallja az alkotó.

Bereczné Lázár Nóra kétszeres Magyar Kézműves Remek-díjas hímestojás-festő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere önálló kiállítása a Klauzál Házban (1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33) április 25-ig tekinthető meg.