Az ágasegyházi szalmafonó világa: ízekre szedi a szárakat

26 jan. 2013 Németh Emília

csakiildi1A régi időkben talán nem is létezett olyan paraszti porta, ahol ne lett volna szalmából készült kosár, szőnyeg, tárolóedény vagy éppen egy dísztárgy.

A gabonafélék szára illetve szárrésze, azaz a szalma és annak felhasználása meglehetősen szerteágazó. Már az ősi civilizációban is használták fűtésre, szigetelésre, tetőfedésre, kitömésre, állatok alá és persze határtalan leleményességüket igazolva, elődeink háztartásában is kivétel nélkül megtalálható volt. Puhaságát, jó terhelhetőségét, csavarhatóságát, fonhatóságát kihasználva szinte bármit tudtak készíteni belőle.

Ma sincs ez másképp: sokan örömmel veszik körül magukat természetes anyagból készült dísztárgyakkal. Sőt, újra felfedezzük a szalma kiváló hőszigetelő adottságát és ma, amikor egyre jelentősebb szerepet kap a környezetbarát építkezés, a szalma újra kiemelt fontosságot kap.

csakildi4Jól tudja ezt az Ágasegyházán élő Csáki Ildikó, hiszen neki már 25 éve a szalma a munkaeszköze. Több díj és elismerés tulajdonosaként, külföldi szereplések, hazai kiállítások sikeres megvalósításával a szalmafonás mestere.

A kezdetek a régebbi múltra tekintenek vissza. A gimnáziumban egy véletlen folytán, kíváncsi érdeklődés által vezérelve próbálgatta az első fonatokat. Apránként, saját sikereiből, olykor nehézségekből építkezve tökéletesítette a fonást. Nem is volt ez kezdetben más, mint egy kellemes elfoglaltság, amellyel önmagát és a barátait szórakoztatta egy-egy jól sikerült darabbal. Így kapott egyre nagyobb és nagyobb kedvet, erőt, ügyesedést és lelkesedést a szalmafonás iránt, majd később elismert mesterek segítségével csiszolta tökéletesre a tudását.

Maga a fonás nem tartozik a legnehezebb kézműves technikák közé, viszont az előkészületei időigényesek, fárasztóak. Az alapanyag begyűjtését aratás előtt 2-3 héttel úgynevezett viaszérésben - amikor a kalászok még nem teljesen aranysárgák - kell elvégezni. Fonásra csak a kézzel, sarlóval, esetleg kaszával learatott szálak alkalmasak, mert így nem törődnek. A gyűjtés után tökéletesen ki kell száradnia, hiszen a nedvesen eltett szalma befülled, bepenészedik. Ha pedig már száraz, akkor jön a tisztítása, ami egy hosszadalmas és aprólékos munka. Úgynevezett első, másod és harmad ízre kell szedni a szárat. Ezeket az ízeket tovább kell osztályozni vastagság és hosszúság szerint. Ha a kalászt is felhasználja, akkor azokat is külön kell szortírozni. Ha mindezeket a folyamatokat gondosan végigcsinálta, az így kapott részek száraz helyen akár évekig is elállnak, és bármikor tud felhasználni belőlük.

csakildi2Hogy mi készül a szalmából, nos annak csak a fantázia szabhat határt. Ildikó ízlésesen kialakított weboldalán a hétköznapi használatból ismert tárgyakon kívül, ékszerek, ajtó és fali díszek, szobrok, valamint a néprajzi jelentőséggel bíró aratókoszorúk alkotják a repertoárt. Mint elmondta, újítani, változtatni, a régi formáktól eltérni nemcsak szabad, hanem szükséges is. Ahhoz, hogy a mai világban, a mai generációnak is megfeleljenek ezek az alkotások, szükség van az új formákra. Tapasztalata szerint – manapság úgy, mint a régi időkben – szeretik az emberek, ha természetes anyagból készült tárgyak veszik körül őket. Talán az egyetlen gátat a korlátozott anyagi lehetőségek szabják annak, hogy mind többen az efféle kézműves tárgyakkal díszítsék otthonukat. Ildikó munkái megtalálhatóak a Kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeumban , a Zengővárkonyi Szalmamúzeumban, egy-egy darab Budapesten, Szegeden, Kalocsán. Külföldre is eljutottak a munkái, a környező országokon kívül a tengerentúlra is. Jó néhány pályázat első, második vagy harmadik helyezettjének járó díját is elhódította remek munkáival. Persze az is csodálatos jutalom egy mesternek, amikor a tanítványai érnek el kimagasló eredményeket. Bár ő maga, mint mondja, „csak” szalmafonó, tanítványai között elismert népi iparművészeket is találni.

csakildi3A jövőt tekintve továbbra is célja, hogy tudását átadja a mesterség iránt érdeklődőknek. Nyaranta a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület táborában is oktat. Otthonában szeretne kialakítani egy olyan teret, ahol állandóan megtekinthetőek lennének munkái, valamint helyben tarthatna bemutatókat, foglalkozásokat. A kínálat bővítése is tervben van, kosarakkal, dobozokkal, faliszőnyegekkel szeretné szélesíteni a palettát. Azt mondja, idő hiányában ezek a tervek egyelőre tolódnak, bár lehet, hogy a közeljövőben jobban ráér majd, mert nyugdíjba készül. Akkor pedig a tervek megvalósítása is felgyorsulhat!

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek