A szalmából készíthető esőcsiga annyira elvarázsolta Verát, a szarvasi kislányt, hogy akkor elhatározta, valakitől ellesi a szalmafonás technikáját.
Ennek már több évtizede. Azóta a kislányból asszony lett, és Maczkó Ferencné mesteri szinten bánik a sokak számára haszontalan melléktermékkel, a szalmával. Még szalmaportát is nyitott.

Maczkó Ferencné a hétköznapi életben adminisztratív munkakörben dolgozó szarvasi asszony.  Szalmafonással 1991 óta foglalkozik, az általa sáraranynak nevezett alapanyaggal.

- A nedves földbe vetjük, s abból arannyá válik - summázta megállapítását a kézműves, aki családjával kézzel veti, s aratja a búzát, azt a fajtát, mely embermagasságúra is képes megnőni. - Nekem a szalmaszár a fontos. Viaszéréskor aratjuk, kévébe kötjük, az udvaron szétterítve szárítjuk, majd egyenként megtisztítjuk a több tízezer szalmaszálat. No, ez a része nem a kedvencem, de megéri a fáradozást. Utána vastagság és szín szerint szétválogatjuk, végül beáztatjuk.

Vera elárulta, az eltelt évek alatt nagyon sok kézműves táborban tanult másoktól, külföldi mesterekről. Erdélyből is érkeztek oktatók.

- Szász Berei Vilmától megtanultam a szalmakalap varrását, a vajdaságiaktól a háromdimenziós képek készítését. A svájciak aprólékos technikája, ahol csipkefinomságú minden szalmaszál, elvarázsolt - összegezte a tanulás, a tapasztalatszerzés éveinek eredményét, Ez utóbbi, svájci, különleges eljárást hazánkban Vera egyedül képviseli. S ahogy mesélt az alapanyagról, minden szava arról árulkodott, mennyire szereti annak aranyló fényét, selymességét. Az aprólékos munkákat részesíti előnyben. Ápolja a népi hagyományokat, arató koszorúkat, aratási jelvényeket készít, ünnepkörökhöz kapcsolódó díszek is a kedvencei.

- Sokan nem hiszik, de a hétköznapi tárgyaink is elkészíthetők szalmából, akár a gyermekágy fölé helyezett pillangók, méhecskék formájában. Dóri lányomat szalmaszívvel leptem meg az esküvőjén, az ültetőkártyákat, az örömapák kitűzőit is magam csináltam.

Maczkó Ferencné tagja a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek, népi játszóház-vezető, gyékény, csuhé, szalma szakmunkás bizonyítványa, oktatói vizsgája is van. Amikor a sok szép munkadarabjával a nyilvánosság is megismerkedett, egyre többen kérdezték: miért nem lesz ezekből állandó kiállítás? Ekkor vett a család Szarvas-Ezüstszőlőben tanyát, s abból lett a Sárarany Szalmaporta. Annak minden helyiségét saját kézműves munkáikkal díszítették (lányuk, Maczkó Dóra a gyöngyfűzés mestere - a szerző). A látogatók nemcsak megcsodálhatják a szalmából font és gyöngyből fűzött alkotásokat, hanem azok elkészítésének módjával is megismerkedhetnek.

Forrás: beol.hu