Ha jobban belegondolok, sok ilyen dolog létezik, de a túlfogyasztásunk és szeméttermelésünk jelenleg nagyon-nagyon ebbe a kategóriába esik. Hogy miért?

Azért, mert sokan nem értették még meg, hogy mit művelünk a Földdel, és nem értették még azt meg, hogy az EGYÉN az, aki tehet ez ellen. Ne várjuk a csodát, hogy majd egy nagy cég, vagy egy állam közbelép és megoldja ezt a rettentő problémát!

A szeméttermelés a saját kezünkben van. Lassan közhelynek számít már az a frázis, hogy „vásárlásunk szavazat”. Vásárlásunkkal nem csak azt dönthetjük el, hogy az almeríai spanyol mágnás zsebét tömjük vagy a helyi kistermelőét. Azt is eldönthetjük, hogy mennyi szemetet veszünk meg vásárlásaink során.

Mára már szerencsére a nagyobb üzletláncok is pénzt kérnek a szatyorért és az emberek kezdenek hozzászokni, hogy jobb, ha textilszatyrokkal, kosarakkal rendelkeznek. Ez sok vásárlónak gazdasági szempont csupán, de a cél szentesíti az eszközt. Az pedig, hogy az áruházláncok hangzatosan a környezet védelmére hivatkoznak a fizetős szatyorral... Nekem nem túl őszinte, de meg kell látni a pozitívumot.

Viszont a szatyron túl is tehetünk még rengeteget! Ne vásároljunk csomagolt terméket! Ez a lehetőség adott a piacon, ahova elvihetjük saját tárolóeszközeinket, hogy beletehessék például a kimért vajat. Vihetünk üveget a tejnek, dobozkát a sajtnak, lenvászon zacskót a zöldségeknek, kenyérnek. Látni kell, hogy ezen vásárlások helyett a bolti védőgázas, műanyagba csomagolt sajtot vesszük meg, ott nem csak a sajt lesz silányabb, hanem megvettük a szemetet is.

Ha viszont becsúszik egy-egy csomagolt áru, akkor igyekezzünk felhasználni valamire. Egyik vásárlásomnál elhoztam a termelőtől a gombát dobozban. Most két lehetőségem van: visszaviszem neki, hogy újra tehessen bele gombát vagy ültetek bele palántát. A sorsa még nem dőlt el, de célom, hogy minden ilyenből kihozzam a legtöbbet és ez által később váljon csak szemétté. Palántázni több éven át is tudok bele...

Mi korábban is szelektíven a szemetet, de mindig szomorú látvány volt látni a sok petpalackot és a növényi tejek dobozát. Ezekből mi is gyártottunk bőven szemetet. Ezek újrahasznosítása számomra nem követhető, ez volt az egyik ellenérzés. A másik pedig az, hogy azt elő is kellett állítani, és már akkor is puffogtak érte a gyárkémények, aztán majd az újrahasznosításnál is fognak. A megoldás némi beruházást igényelt, de magabiztosan állíthatom, hogy nagyon megérte. Van egy víztisztítónk és egy növényi tejkészítő gépünk, amik várhatóan hosszú-hosszú évekig fognak szolgálni minket.

Korábban gyümölcslevekből is sok fogyott, de a tisztított víz és a saját szedésű csipke, citromfű, menta tea most ezt is leváltotta. Bár már több éve ebből is a „bag in box” típust használtuk, de az is szemétté válik sajnos. Itt az egyik lehetőség már megvan: nem feltétlen kell annyi gyümölcslevet inni, helyette víz, tea, stb. Emellett a házi préselés is szóba jöhet. Ennek az az előnye a „bag in box-al” szemben, hogy ha épp megkívánunk egy pohárnyit, akkor azt frissiben le tudjuk préselni és saját ízlésünk szerint keverhetjük a zöldségeket-gyümölcsöket. A gyümölcsprés előállítása is terheli a környezetet, de ha jó minőségűt választunk, akkor hosszú éveken, évtizedeken át szolgálja a mi egészségünket és a Föld egészségét is.

A túlfogyasztás mára nem csak a szemétgyártás szempontjából jelent óriási veszélyt, hanem a megtermelt javak igazságtalan és ostoba elosztását is eredményezi. A fejlett országokban túlvásároljuk magunkat, csak, hogy legyen megfelelő választék a hűtőben, majd ennek jó részét kidobjuk. Máshol pedig éheznek. Ez megy nagyban a boltok polcain is, ők is betáraznak, majd megsemmisítik, ami lejárat előtt nem fogyott el. Ha egy kis odafigyelést tanúsítana mindenki, akkor sok bajtól lehetne megóvni a világot.

A túlfogyasztásunk nem csak élelmiszer terén óriási. Az emberek annyi ruhával rendelkeznek, mint soha korábban. A gyerekek annyi játékot kapnak, mint soha korábban. A divat, az új fejlesztések cikivé minősítenek mindent, ami egy kicsit is régi vagy már nem divatos. Ha valaki beleesik ebbe a csapdába, akkor lássa, hogy mit tesz!

A gyerekünknek szeretnénk a legjobbat megadni, ezért veszünk neki szép-új játékot, szép-új-trendi babakocsit, ruhákat. Ő meg majd küzd pár évtized múlva, hogy nem lesz élhető a Föld.

A gyerekünknek akkor mivel adjuk meg a legtöbbet? Az én meglátásom szerint azzal, hogy már születésétől kezdve a saját kis világát is úgy alakítjuk, hogy megértse ezeket a folyamatokat. A gyerekek megértik, hogy miért nem kell annyi játék – okosabbak, mint azt sokan hiszik! Vagy egy nagyon egyszerű példa: rajzolásnál lehet használni a papírlap másik felét is – ennyivel több erdő marad. Ez a mostani „zöld generációnak”” nemhogy ciki, de a kapott felelősség és az, hogy ő is tesz azért, hogy jobb legyen az élet a bolygónkon, óriási elégedettséggel tölti el őket. Bennük van a jövő. Mi igyekezzünk úgy élni, hogy később ne haragudjanak meg ránk, hogy nem tettünk semmit!

Ne feledjük, a vásárlásunk szavazat!

Forrás: tudatoslet.hu