A köszönés jólneveltség kérdése - Kinek, hogyan köszönjünk?
Ilyen tekintetben nem léteznek társadalmi osztályok vagy szakmai fokozatok közti különbségek, ezek a szabályok mindenkire egyformán érvényesek. Egy művelt, erkölcsös ember ugyanolyan respektust tanúsít a szakmai szempontból nála alacsonyabb beosztottnak is, mint a felsőbbrendűnek.
A köszönés jólneveltség kérdése
Bár egymás üdvözlése az emberiséggel egyidős, a köszönés formáját és értelmét már egy egyszerű mimika, testtartás vagy magatartás is megváltoztatja, tiszteletünket már egy kis gesztussal is kifejezhetjük.
Mindenki megérdemli, hogy köszöntsék. XIV Lajos például az utolsó szolgálóját is ugyanolyan rajongással köszöntötte, mint a legcsillogóbb La Valliere kisasszonyt.
Ki köszön előre?
- A férfi köszönti előre a nőt, még ha idősebb is nála
- A fiatalabb köszönti előre az idősebbet
- A társaságba újonnan érkezett köszönti előre az ott lévőket
- A beosztott a magasabb rangút
- A köszönést kötelező módon fogadjuk, ennek elutasítása súlyos sértés annak, akitől kaptuk.
Hogy köszön egy úr?
- Mindig a nő előtt köszön
- Abbahagyja a cigarettázást
- Kiveszi kezét zsebéből
- Kalapot emel: legalább a találkozás előtt két méterrel, enyhe meghajlással kísérve és a másik személy szemébe nézve. Ha a köszöntött fél bal oldalunkon van, jobb kézzel illik kalapot emelni, és fordítva.
- Jobb a fejen hagyni a kalapot és csak verbálisan köszönni, mint a gesztust leredukálva csak a kalap szélét megérinteni anélkül, hogy levennénk.
- Ha nincs a férfin kalap, akkor fejét kissé mélyebben hajtja meg.
Hogy köszön egy hölgy?
- Azonos neműek találkozásánál a fiatalabb köszön először
- Enyhe mosollyal és rövid fejhajtással kísérve
- Az angolszász országokban a nő köszön előre, ezzel engedélyezve a férfinak a köszönést
- Európa többi részén a férfi köszön, a nő fogadja
- Két, azonos nemű és korú személy egyszerre köszön
A köszönés visszautasítása
A köszönés visszautasításával (nem fogadásával) sértettségünket fejezzük ki az iránt, akitől kaptuk. Ezen a helyzeten kívül nincs az a köszönés, amit a jó modor alapszabályainak szándékos és durva megsértése nélkül elutasíthatunk.
Előfordulhatnak helyzetek, amikor valamilyen konfliktus miatt, a köszönés elkerülése végett szándékosan nem akarunk észrevenni valakit. Nagy tapintatosságot és lélekjelenlétet igényel, hogy ilyen esetben mégis becsületesen járjunk el. Igyekezzünk már távolról, feltűnés nélkül kitérni a találkozás elől, de ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor röviden köszönünk. Ez akár lecke is lehet a másik számára, ha ő volt a bűnös, ellenkező esetben pedig békülési szándékunkról adhatunk számot ezzel a gesztussal.
Nincsenek szabályok, kivételek nélkül
- Ha valaki – főleg egy nő – kényelmetlen vagy kínos helyzetben van, elkerüljük a köszönést
- A hadseregben szigorú rendje van a köszönésnek: kötelező módon az alacsonyabb rangú köszönti először a magasabb rangút
- Azonos egyenruhát viselők (vasúti társaság, posta, vám, stb.) anélkül köszönhetnek, hogy ismernék egymást
- Aki belép egy helyiségbe az köszön, az ott lévők pedig fogadják azt (étterem, vonatfülke, váróterem, lift, üzletek, stb.)
- A jól nevelt ember megáll és leveszi kalapját egy gyászmenet előtt
- Egy nemzeti himnusz alatt vagy nemzeti lobogó felvonásakor felállunk és levesszük kalapunkat, kimutatva ezzel mások iránti tiszteletünket
- Ha egy ismerősünk társaságban van, mindenkit köszöntünk, akik fogadják köszönésünket, viszont nem kötelesek megkérdezni nevünket
A cikk folytatását itt olvashatod
Forrás:filantropikum