Apáról fiúra szállt a gazdálkodás szeretete a karcagi Hubai családban. A gazdák bizakodóak, jó évet remélnek, tele vannak tervekkel, elképzelésekkel.

- Őseink megfigyelése alapján, ha januárban megdörren az ég, az az esztendő rekordév lesz, főleg ha csapadék is követi. Karcagon egy januári napon fél órán belül öt milliméter eső is volt, így arra számítok, hogy idén megfelelő csapadékmennyiség lesz – mondja Hubai Imre Csaba karcagi biogazda.

- Lehet, hogy a meleg éghajlat hatása ugyanúgy meglesz, de aki jól megművelte a földjét, az tudta a csapadékmennyiséget tartalékolni, annál a rekordévnek megvan minden alapja – állítja Hubai Imre Csaba, aki örül annak, hogy az állattartásban is elindult egyfajta fejlődés a környéken.

– A szarvasmarha-, juh- és kecskelétszám nőtt, a sertés és baromfi még nem jutott át a holtponton. A ház körül meglévő sertés- és baromfiólak újra benépesülnek, ha fiatal gazdatársaim lehetőséget kapnak arra, hogy biztos megélhetést találjanak az ágazatban – állítja. – Mi őshonos baromfiágazat-állományunkat megnöveltük, jelenleg ötszáz fős a magyar tyúkállományunk, de van pulyka, gyöngyi, kacsa, liba is. Az értékesítést is magunk szervezzük. A sertés- és kérődzőágazatunkat is növeljük, pályázaton nyertünk saját vágópontra, így a jelenlegi 1800 sertésállományt megduplázzuk. Az állatállomány növelésére az elszántság a gazdatársaim részéről is megvan. A helyi értékesítés egyre növekszik, ami biztató, hiszen a karcagi termelők egészséges hungarikumokat tudnak termelni – mondja a gazda, akinek példáját fia évekkel ezelőtt  követte. Ifj. Hubai Imre kertészmérnöknek, a minta menzaprogram megyei felelősének a család ökogazdaságában hétszázas juhállománya van.

- Szüleimmel együtt raktuk le az ökogazdasági alapokat, majd a gének parancsára én is belevágtam a juhtenyésztésbe. Racka- és magyarmerinó-törzsállományom lassan eléri a hétszáz darabot – mondja a fiatal szakember. – Igazság szerint a kunsági ember hagyományosan vonzódik a juhokhoz és a juhtenyésztéshez. Én is azt vallom, hogy a birkapörköltnek nincs párja, főleg, ha karcagi. Mivel az ökológiai gazdálkodásban az is jelentős szempont, hogy lehetőleg őshonos állatokat, fajokat tenyésszünk, ezért is választottam ezt a két fajtát, másrészt a szerves trágyája rendkívül hasznos a mi gazdálkodási formánkban, valamint takarmányigénye illeszkedik növénytermesztési ágazatunkba. Könnyedén meg tudjuk termelni neki a szálas- és abraktakarmányt is, valamint rendelkezünk az állomány eltartásához szükséges legelőterülettel is – sorolja ifj. Hubai Imre, miközben megmutatja az első idei bárányokat.

– A korai ellés annak is köszönhető, hogy hosszú és száraz volt az ősz, de az erős kisbárányok is jelzik, az állomány genetikailag erős és alkalmazkodik a helyzethez. Két héttel későbbre gondolom a nagyobb babybummot, de húsvétkor is lesznek még tejes bárányaink. A húsvéti asztalról sem hiányozhat nálunk a báránysült – szögezi le ifj. Hubai Imre, akinek az őshonos fajta azért is nagyon fontos, mert a Kunságban a legeltető állattartás szinte kiveszőben van. Pedig megfelelő mennyiségű olyan adottságú terület van itt, ahol több tízezer juh is legelhetne, és mellette a szarvasmarhatartáshoz is elegendő legelő maradna – sorolja a fiatal gazda.

- Januárban a fenntartóváltások befejeződtek, így már keresem azokat a szolgáltatókat – önkormányzatok, társadalmi szervezetek, vállalkozások –, amelyek a későbbiekben is a közétkeztetőként fognak dolgozni – mondta ifj. Hubai Imre, a minta menzaprogram Jász-Nagykun-Szolnok megyei felelőse.

– Az érintettekkel egy reformot kezdünk el a menü, az alapanyagok és a változatosság tekintetében is. Új szemléletként szeretnénk a helyi termékeket és biotermékeket is bevezetni az egészséges közétkeztetésbe, a gyermekek étkezésének körülményeit kulturáltabbá tenni. Az a cél, hogy a gyermek egészséges élelmiszereket fogyasszon a reggelitől a vacsoráig, elsősorban a helyben megtermelt élelmiszerekből, hiszen ez munkaerőt is jelent.

Forrás: szoljon.hu