Luca-napi népszokások
A hagyományok szerint Luca napja dologtiltó nap a lányok, asszonyok számára! Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek az ősi hiedelem szerint.
Ezért régen ezen a napon a hölgyek nem végezhettek semmilyen érdemleges munkát, a házi és ház körüli munkákat is beleértve. Tilos volt a mosás, vasalás, főzés, kenyérsütés, takarítás, no és a varrás! Varrni azért nem volt szabad, nehogy bevarrja a gazdasszony a tyúkok lyukát, ugyanis nem tojtak volna a következő évben.
Nagyon jól tette a ház asszonya, ha sokat pihengetett, főleg üldögélt Lucakor, mert akkor várhatóan jó kotlósak lesznek a tyúkjai az elkövetkezendő évben. Ahogy mondták: jól üli a keltetni alá tett tojásokat, jó tyúkanyó lesz.
Nálunk Rónafalun ezen a napon molnárkalácsot is sütöttek az asszonyok az üldögélésen kívül. Ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt ostyát is, ami víz és liszt keveréke.
Ősi megfigyelés alapján, még mindig mondogatjuk, hogy Luca naptól számítva, a nappalok hosszabbak egy tyúklépéssel! Ez annyit jelent, hogy a télből már kifelé haladunk. Az év leghosszabb éjszakája ez, a fény győzedelmeskedik, s lassú, biztos gyarapodásnak indul.
Ez valóban ősi hagyomány, mert később vezették be a Gergely naptárt, mely előtt a téli napforduló pontosan december13-ra esett – mára ez naptár miatt eltolódott.
Luca napon hajtattuk még búzát, kukoricát. Miként történt ez?
Laposabb kis tálkába búzát szórtunk, meleg, világos helyre tettük, és karácsonyig öntözgettünk. A búzát és a kukoricát egy tálkába tettem, kicsit megemeltem a búza szintjét kövekkel. A vizet mfolyamatosan kellett pótolni, hogy ellepje a búzát. Ha nagyra, magasra hajtott ki, bő termést jövendölt a következő évre. A hajtatásból aztán megjövendölték, hogy az elkövetkezendő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, milyen időjárás várható.Aztán az állatoknak adtuk.
A kukorica hajtatása ma kicsit nehézkes, mivel kevés helyen lehet találni csöveset. A kukoricacsövet egyébként el kell törni, hogy a vizet jobban felszívja.
Luca naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább.