Gömörszőlős és Hankó Gergely (Geri) neve mára összefonódott. A fenntartható falu képe és az ide szervezett Paraszt-wellness ma már egyre népszerűbb.
Gömörszőlős Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák határ mentén fekszik idillikus természeti környezetben. Neve hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen község hazánkban, amely őrzi a történelmi Gömör megye nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott.

A település lélekszáma mára 100 fő alá csökkent. A mezőgazdaság és az állattartás már csak néhány családnál jelent kiegészítő jövedelemforrást. A hagyományos életforma megszűnőben van, de számos régi lakóháza, gazdasági épülete fennmaradt, melyek ma is meghatározói a településképnek. Itt minden arányos, emberléptékű. De beszéljen minderről, természetesen az általa megálmodott paraszt-wellnessről Hankó Geri, a havonta egy alkalommal szervezett programok motorja.

- Mióta folyik a fenntartható falu programja?
- A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindítottak egy falufejlesztési programot „Gömörszőlős – egy fenntartható falu” címmel. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak föl, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését. A faluban pedig rengeteg látnivaló akad: a néprajzi-, és szabadtéri mezőgazdasági és erdészeti gyűjtemény, az organikus mintagazdaság, a gyapjúfeldolgozó-műhely, a Kakas-vár gyűjtemény, a református templom, a Füstösház és a Kisgaléria.

- Te hogyan ismerted meg Gömörszőlőst, mi hozott ide?
- A gödöllői Szent István Egyetem természetvédelmi mérnök képzését végeztem, s egy választható tárgynak – „A fenntartható fejlődés elmélete és gyakorlata” – köszönhetően egy egész hetes képzésen vehettem részt a gömörszőlősi oktatóközpontban. Itt aztán egy héten keresztül folyik az életmentés, a kilúgozott, átmosott agyunk kapott egy újraindítást, értékes gondolatokkal és tapasztalatokkal gazdagodtunk, ami előidézte a következő évi újabb látogatást.

- Ennyire élvezted?
- Az elméleti oktatást itt - az Ökológiai Intézet Oktatóközpontjában - erősen támogatja a gyakorlati megtapasztalás, így az alkotás és a kreativitás mellett a fizikai erőnlétét is próbára teheti az ember. S akkor még hozzá se vettük a fantasztikus környezetet, a szép tájat és a békés, csodaszép falut. Ez a kerek egész ragadott többünket magával, így legközelebb már kifejezetten önkéntesként tértünk vissza a faluba, hogy tanuljunk valamit a gazdálkodás területén és közben segítsünk az aktuális munkák elvégzésében.

- Az alkalmi önkéntességből egy idő után szervezett kaláka lett, s az itteni önkéntes hét végi elfoglaltság is frappáns nevet kapott…

- Így történt, ugyanis egyre többen érdeklődtek a program iránt. A név még az elején született, amikor is Márkus István barátommal a 35 fokos nyári rekkenő hőségben gazoltuk a biokertet. Kínunkban rengeteget nevettünk és elképzeltük hogyan lehetne bevonni ezekbe a munkákba a városi puhány embereket. Jött a „Való (vas)Villa”, a „Farm Ville 3D!” és a „Paraszt-wellness”. Az utóbbi ránk is ragadt. Immár közel 20 önkéntes hétvégén vagyunk túl és az elszántság nem csökkent.

- Milyen munkákat végeztek a Paraszt-wellness keretében?
- A legutóbbi, május utolsó hetében szervezett meeting során segítettünk a veteményezés finisében és a gyümölcsösben előkészítettük a terepet a kaszáláshoz, területkezeléshez, s ahogy mi mondjuk, a mentás gőzkabin, azaz a trágyahordás sem maradt el. Jutott idő az állatok gondozására, a permakultúra és a komposztálás megismerésére is, pihenésképpen pedig az oktatóközpont kerítését csiszoltuk és festettük.

- Milyen az érdeklődés?
- Mint említettem, egyre nagyobb. Aki hátára veszi hátizsákját, és sátrával együtt kivonul a dombok közötti gyümölcsösbe pár napra dolgozni, az garantáltan élete egyik legnagyobb élményével gazdagodik itt. Mindentől távol átértékelődnek a dolgok. Megváltást jelenthet egy korty víz, megbecsülést nyer egy tál étel. A csillagos ég itt a legszebb, hiszen messze földön híre sincs fényszennyezésnek. Nem egy ember fakadt már ki, hogy nem is emlékszik rá, mikor nézett fel utoljára a csillagos égre… Ez elgondolkodtató.

- Mit hozhat a jövő, mi lehet a befektetett munka gyümölcse Gömörszőlősön?
- Hadd válaszoljak erre egy történettel és az ebből fakadó reményekkel. Számomra az elmúlt három év legnagyobb élménye a régi marhaitató-kút felkutatása volt az erdőben, ami kisebb expedíciónak is beillett. Hiram Binghamnek képzelve magamat kutattuk Machu Picchu nyomait a dzsungelben. Várnagy Dávid a falubéliek elmondása alapján találta meg a kutat a rengetegben, teljesen benőve. A környéket megtisztítva, szemünk elé tárult a gémeskút, ott állt a régi csorda, vizet húzott a kútból a pásztor. A gémeskút oszlopában pedig ott díszlik időutazásunk bizonyítéka: „Varga József Bitó 1933.” Életem meghatározó élménye ez, s nem kellett hozzá másik kontinensre utazni, vagy magas hegycsúcsra felmászni. Mert ezek az élmények körbevesznek minket lépten-nyomon, csak át kell élni, fel kell ismerni őket! S ha továbbra is ilyen lelkesen jönnek az önkéntesek, s majd szponzort is találunk ezekre az önkéntes hétvégékre, akkor kiépítjük a Határjárás-tanösvényt is, melynek egyik állomása lesz ez az itató. Ha pedig kijózanodik a világ, urambocsá’ még marhák is fognak inni itt hamarosan…

Tudnivalók, jelentkezés a paraszt-wellnessre itt!