A legújabb adatok szerint Magyarországon felhasznált gyógynövényeknek mintegy 70 százaléka még mindig a vadon termő növények begyűjtéséből származik.

A 110-120 gyógynövényfajból a legfontosabb mintegy 70-80 fajt gyűjtik be rendszeresen természetes élőhelyekről - mondta a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke az MTI-nek.

Czirbus Zoltán beszámolt arról, hogy Magyarországon mintegy 5000 ember foglalkozik gyógynövénygyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 20-25 cég. Utóbbiak további mintegy 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban.     

A vadon termő, gyűjthető gyógynövényfajok spektruma széles. A legfontosabb vadon termő gyógynövények gyűjtési területe gyakran egybeesik az elmaradott régiók, kistérségek területével.

Magyarországon évente átlagosan mintegy 15-20 ezer tonnányi gyógynövény-szárazdrogot állítanak elő.

A szakemberek a legtöbb hatóanyagot tartalmazó növényrészt nevezik drognak, amely elsődlegesen feldolgozáson, többnyire szárításon, esetleg hámozáson, tisztításon aprításon esett át. A termelők és a gyűjtők által éves szinten előállított nyers, feldolgozatlan gyógynövény-alapanyag a szárított mennyiség többszörösét teszi ki.

Magyarországon a gyógy- és aromanövények termesztő területe mintegy 18-21 ezer hektár. Legfontosabb klasszikus termesztett gyógynövényeink az édeskömény, a citromfű, a máriatövis, a kapor, az ánizs, a kamilla, a fűszerkömény, a borsikafű, a cickafark, borsmenta valamint a levendula. Ezeket a fajokat mintegy 4 ezer hektáron termesztik. További a mai napig jelentős, bár folyamatosan változó területű termesztett növény a héj nélküli tök, a mák és a mustár.

Az előállított gyógynövénydrogok több mint fele külföldi piacra kerül. Czirbus Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy az általánosságban csak alapanyag szállítóként megjelölt magyar gyógynövénykivitel ebben az esetben nem a klasszikus feldolgozatlan terméket - például füvet, virágot -  jelenti. A droggá feldolgozott alapanyagok ugyanis míg elérik ezen formájukat, jelentős kézi munkát igénylő, géppel gyakran nem is helyettesíthető munkaszakaszokon esnek át.

Éppen ezért az ágazatnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidékfejlesztés folyamatában a jelenleginél lényegesen  nagyobb szerepe lehet, amennyiben e területet fejleszteni kívánják.

A gyógynövénytermesztés élőmunka-szükséglete ugyanis hektáronként 250-300 munkaóra,

az elsődleges feldolgozás során felmerülő munkaerő-igény pedig 2-50 munkaórát is jelenthet 100 kilogramm gyógynövénydrogra vetítve. Természetesen ezzel párhuzamosan növelni kell a magas hozzáadott értékű késztermékek arányát is, azonban ezeket az árukat a piacon el is kell tudni helyezni - jegyezte meg az elnök.

A gyógynövénygyűjtés és termesztés becsült termelési értéke éves szinten 10 milliárd forint. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik Magyarországon. A gyógynövényteák és más gyógynövény-alapanyagú termékek funkcionális élelmiszerek és étrend-kiegészítők összforgalma mintegy 40-50 milliárd forintra tehető évente Magyarországon. Jelenleg összességében mintegy 20-25 ezer ember vesz részt az országban rész- és teljes foglalkoztatásban az ágazat tevékenységében.

Kiemelte: az elkészült ágazati stratégiában az ágazat fejlesztésének legegyszerűbb módjaként jelölték meg, hogy az ágazat munkáját szabályozó előírásokat életszerűbbé kell tenni, aminek lényegében anyagi vonzata sincs. Mindennek leginkább a vidéki foglalkoztatás növelésében lehet óriási hozadéka az elnök szerint. Az ágazat fejlesztésére - ami az ágazatban tevékenykedők helyzetbe hozását jelentené - mintegy 10 milliárd forint forrásbevonásra lenne szükség. A fejlesztési tervek megvalósítása a gyűjtés volumene és a termesztő terület mintegy 30 százalékos növelését jelentené.

Az előállított szárazdrog-tömeg mintegy negyedével lenne növelhető, 25 ezer tonnára évenként.

Mindez további 5-8 ezer embernek biztosítana biztos megélhetést. A most futó Start és szociális szövetkezeti programok 1000-1500 ember számára nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget.

Czirbus Zoltán, aki egyben a Herbária Zrt. vezérigazgatója is közölte: a társaság nettó árbevétele tavaly 3,4 milliárd forint volt, ami az idén is várhatóan ennyi lesz. A cég a magyarországi gyógyteapiacon piacvezető, és előkelő helyet foglal el az egyéb gyógytermékek belföldi piacán. A multinacionális drogérialáncok után 92 szaküzletből álló országos lefedettségű kiskereskedelemi hálózata is jelentős – írta az MTI.