Disznót vágnak, hagyományokat ápolnak, táborokat szerveznek, főznek és kertészkednek is: középiskolások ismerkednek élesben a vidéki lét szépségeivel.

Példaértékű, amit Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában kitaláltak. Vettek egy falusi portát a diákjaiknak, ahol a vidéki élet élesben gyakorolható Pámer László néprajztanár vezetésével. A program olyan sikeres, hogy most bővítik az épületet, és más gimnáziumok bevonását is tervezik.

– Honnan jött a farm gondolata?
– Több kolléga közös ötlete volt, hogy kellene egy olyan hely, ahol a gyerekekkel kicsit vissza tudunk húzódni a „szerves” világba. Végül egy zsákfaluban, Átán vásároltunk parasztportát, ahol a hagyományos falusi életforma majd minden részletét megtapasztalhatják a gimnazisták.

– Mi van itt elérhető közelségben?
– Egy módos gazda házát vettük meg, egyhektáros területtel. Jelenleg úgy húszan tudnak kint aludni, de pályázunk a bővítésre, ami kétszer ekkora gyereksereggel számol. Továbbá két ló és harminc baromfi szaladgál itt, de már kész a disznóól és a marhák tartására alkalmas istálló is. A kertben gyümölcsfák, zöldségfélék és kaszáló található.

– Kimennek a fiatalok, aztán, gondolom, leheverednek valamelyik fa tövébe.
– Én is ezt gondoltam, de fél óra akklimatizálódás után mindenki megtalálja a helyét, ahol jól érzi magát. A lányok egytálételt készítenek a társaságnak, a fiúk pedig az aktuális ház körüli teendőket végzik.

– Milyen gyakran jut ki ide egy diák?
– Minden évben minden osztály sorra kerül. Szerdánként van az iskolások napja, s olykor a szülőket is fogadjuk. Például igen népszerűek a disznóvágásaink, amin hetvenen is megfordulnak itt, s amit levágunk, aznap meg is esszük.

– Miért pont Pámer László a falusi gazda?
– Mert a lovak nagy szerelmese vagyok, s minden érdekel, aminek a lovakhoz és a természethez köze van. A diákjaimat például bevonom a bogádi lovasíjász-szakosztályunk tevékenységébe is, emellett lovas hagyományőrző táborokat szervezek nyaranta a gyerekeknek, s a Pécsi Huszár Egyesületnek is alapító tagja vagyok.

– Mennyire önfenntartó egy ilyen porta?
– Sokkal többe kerül, mint amit hoz, mert azért néha hétvégére kiadjuk a birtokot. Az „eszmei” értéke viszont felmérhetetlen. Ha meglesz a bővítés, akkor azt tervezzük, hogy más iskolákat is bevonunk a működtetésbe, és tej-, gyümölcs-, zöldségfeldolgozást is beiktatunk a tanrendbe.

Egy igazi hagyományőrző házaspár
Pámer László 1959-ben született Pakson. Biológia–testnevelés szakon diplomázott a Pécsi Tanárképzőn, elvégezte a természetvédelmi szakmérnökit és az egyetemi szintű néprajz szakot is. Tanított Szentlőrincen, csaknem húsz esztendeje pedig a Nagy Lajos Gimnázium testnevelő és néprajzos tanára. A PEAC-ban kosarazott, s Bogádon létrehozta a Megyer Törzs Gyepüvédői Lovas Hagyományőrző Egyesületet, vagyis a baranyai lovasíjász-szakosztályt.

Felesége, Ida néphagyományőrző óvónő Rácvárosban. Ahogy Pámer László fogalmazott: gyermekük sajnos nincsen, de az óvodában és az iskolában megkapják a kárpótlást a rengeteg lelkes tanítványtól.

Forrás: bama.hu