Maxime Qavtaradze több mint két évtizede egy 40 méter magas, függőleges falú szikla, a Katshiki tetejére épített kápolnában és a hozzá kapcsolódó kis bungalóban él.

A biztonságosnak éppen nem mondható vaslétrán 20 perc alatt lehet le- vagy felmászni, így a most 61 éves szerzetes csak heti két alkalommal ereszkedik le, hogy elbeszélgessen a helyi fiatalokkal. A hét többi napján hívei gondoskodnak Maxime-ról, enni- és innivalót húznak fel csigán az idős szerzetesnek. Maxime-nak korábban alkoholproblémái voltak és kábítószer-terjesztés miatt börtönben is ült. Ezt követően döntött az aszkéta életmód mellett. De hogy sikerült megszereznie, ezt megfizethetetlen panorámával rendelkező páratan ingatlant?

A Katshki szikla az 1400-as évek óta lakatlanul magasodik az ég felé és egészen a második világháborúig senkit sem érdekelt mi lehet odafent. Évszázadok óta először 1944-ben mászták meg, a kápolnai romjai között pedig 600 éves stylita csontokat találtak, amelyeket azóta is megőriztek.

A styliták magyarul oszloposzerzetesek, azok az ókorban és középkorban élő aszkéták, akik életük egy jelentős részét valamilyen oszlopon vezekelve töltötték el. Közülük a legkeményvonalasabb Oszlopos Simeon szír szerzetes (kb. 388 – 459), aki 37 évet töltött oszlopokon, a legutolsó 16 méter magas oszlopon 20 évet állva (kierősítve), amelyen 2 m2-nél nem lehetett több hely. A szikla tövében, bárki számára elérhető kápolnát, ezek után nem véletlen, hogy Szent Simeon után nevezték el.

A példa adott, Qavtaradze-t is ezt követi, de sokkal kevésbé radikális formában. A grúz szerzetes Simeonhoz képest penthouse-ban él, de sokan közülünk valószínűleg így sem tudnánk elviselni az áram, internet nélküli magányt pár hétnél tovább, igaz egy hosszúhétvége a Katshki oszlopon kifejezetten jó hatással lehet.

Qavtaradze 1993-ban tett fogadalmat és a sziklát is akkor nézte ki magának. A majdnem megsemmisült kápolna renovációja és a melléképület lakhatóvá tétele 12 évig tartott a nehezen megközelíthető telek miatt. Igaz nem is siettek, nem határidőre készült. Minden egyes bútort, illetve építőanyagot csigán kellett feljuttatni a kb. 12 emelet magas szikla tetejére. A szerzetes az első 2 évben egy régi hűtőszekrényben lakott és aludt, hogy megvédje magát az időjárás viszontagságaitól. A telek fűtés nélkül kemények, főleg ilyen magasan és nyílt terepen, ahol nincs, ami felfogja a csípős szelet.

Aki Grúziába utazik az mindenképpen vegye fel az útitervbe ezt az elszigetelt kolostort.

Forrás