A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését – valljuk be, nem véletlenül!

Bár ez a rendelet már régen hatályát vesztette, mégsem lenne ildomos megfeledkezni a gyógynövénynek is méltán elfogadható cékláról.

Ismerjük meg!
A cékla a libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses.

A megvastagodott répatestet fogyasztjuk, amelynek alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lapos. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik. A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos.

Miért jó?
A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint. Kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.

Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják.

A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Hogyan fogyasszuk?
A céklát főként salátaként, étel-kiegészítőként hasznosítják, illetve fogyasztják. Közkedvelt élelmiszer alapanyaga az energiaszegény étrendnek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar jótékony tulajdonságai miatt bébiételekbe is keveri, de készítenek belőle céklaport, valamint sűrítményt is.

Hetente egyszer ajánlott „céklanapot” tartani, ami azt jelenti, hogy érdemes minimum 3dl gyümölcscentrifugával frissen préselt céklalevet meginni. A tömény céklalé nem tartozik a legízletesebb zöldséglevek közzé, de sárgarépalével vagy uborkalével hígítva ízletesebbé válik. Így fogyasztva kiváló májtisztító hatású. A cékla, főleg télen az egyik legfontosabb vitamin és ásványianyag-forrásunk, és jó hír, hogy már por alakban is elérhető a boltokban.

Tippek, tanácsok
Ha a céklát tápanyagokban gazdag talajban termeljük, a gumók jól fejlődnek. Sok háztartásban – főleg télen – főtt céklából készítenek savanyúságot torma felhasználásával. Ilyenkor a céklát héjastól kell megfőzni, ezért főzés előtt jó alaposan meg kell mosni. (Van, aki még kefével is megtisztogatja). Lefedve vagy kuktában kislángon hamarabb megfő, illetve megpuhul.

Érdekesség
A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát, Magyarországon a XVII. században vált ismertté a cékla vörös változata.

Dr. Ferenczi Sándor 1961-ben állatkísérletek során felfedezte fel, hogy a cékla vörös festékanyaga, a betain hatékonyan lép fel a rosszindulatú dagansejtekkel szemben. Forrás: hazipatika.com

RECEPT: ECETES CÉKLA TÉLIRE

Hozzávalók
5 kg cékla, 2dkg só, 2 liter víz, 15 dkg cukor, torma, köménymag (lehet őrölt is), 3 dl 20 % ecet.

Elkészítése

Ha lehet, ne válasszunk túl nagy céklákat, mivel a kisebb könnyebben megfő, ízletesebb, és a színe is intenzívebb. Alaposan mossuk meg őket, hogyha kell, használjunk egy gyengébb szőrű kefét is a sár eltávolításához.

Addig főzzük, míg a villát bele tudjuk szúrni, de nem kell túl puha legyen, mert így nem lesz olyan finom. Miután megfőtt, nem túl vastagon, meghámozzuk, és kb. fél centiméter vastag szeletekre vágjuk.
A céklákat beletesszük az előre kifőzött, csírátlanított üvegekbe, majd ráöntjük a hozzávalókból előre elkészített, forró levet. Mindenik üveghez adagolunk egy késhegynyi köménymagot, és pár darab vékony csíkra vágott vagy reszelt tormát. Az üvegeket száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, és mehetnek is kamarapolcra.