Bár ma is alig lakják, Szanticska jó példa arra, hogyan lehet egy gyakorlatilag teljesen kihalt falut – divatos kifejezéssel élve – fejlődési pályára állítani.

A Cserehát egyik legeldugottabb és legszebb völgyében fekvő falu tizennyolc lakóházával Magyarország egyik legkisebb települése. A festői szépségű zsáktelepülésen mégis – csupán 3-4 állandó lakossal – erdei iskola és öt vendégház is várja azokat a vendégeket, akik az itt fellelhető népi hagyományok maradványaira, a műemlék jellegű épületekre és az egyedi tájképi látványból fakadó hangulatra kíváncsiak. A közigazgatásilag a mindössze hatvan fő körüli lélekszámú Abaújlakhoz tarozó Szanticska életének egyik motorja Pollák István polgármester, s ez esetben nem elsősorban faluvezetői beosztásában.

A Csereháti Szociális Szövetkezet egyik irányítójaként a turizmus fellendítéséért, a hagyományok ápolásáért dolgozik, ápolva a helyi közösségnek a ’80-as években kezdődött céljait: azt, hogy a falu romlatlan ősállapotát, egységes népi építészetét, egyedülálló mikroklímáját, páratlan állatvilágát meg kell menteni az utókornak.

- Szanticska egy elmaradott, többszörösen hátrányos helyzetű térség kiemelkedő értékű települése, mely példa arra, hogy egy teljes kihalásra és lepusztulásra ítélt falu is képes talpra állni. Mit jelenthet ebben a folyamatban a szociális szövetkezet megalakítása, munkája? – kérdezem Pollák Istvánt.

- Hadd kanyarodjak vissza kicsit a múltba, és annyiban mindenképpen, hogy Szanticska egyszer már elnéptelenedett. Ugyan most is csak pár ember lakja, de nem fejeződött be a falu megújulásáért való küzdelem. Az „újraélesztés” kezdetekor, 1992-ben Szanticska falufejlesztési programja Európai Falufelújítási Díj kitüntetésben részesült, de természetesen ezzel nem zárult le az egyébként ma is tartó folyamat.

2013-ban a szociális szövetkezetet is éppen azzal a céllal alakította meg hét magánszemély, hogy a turizmusban rejlő lehetőségeket még jobban kihasználjuk, és kínálatunkkal, programjainkkal még több látogatót csalogassunk ide.

- Ennyire izgalmas napok várják a vendégeket errefelé?

- A fejlődésről tudni kell, hogy a falu napjainkban már komfortos település: vezetékes ivóvíz, telefonhálózat, eredeti formában felújított épületek várják a látogatókat. Van villanyfényes sportpálya, lovaglási lehetőség,  íjászkodás, de ezek mellett megismerhetnek a vendégek számos tradicionális kézműves mesterséget és a régi falusi élet romantikáját is. Két templomunk közül a római katolikus templomot magánszemélyek adományaiból az önkormányzat dolgozói  újították fel, s azt 2009-ben az egri érsek szentelte fel. Az augusztus 20-i egyházi búcsú változatos programot nyújt egész napon át, de bármelyik évszak, bármelyik napján érkeznek ide a vendégek, unatkozni biztosan nem fognak.

- Elkanyarodtuk a szociális szövetkezettől. Mit tesznek Önök ezekhez a természeti, építészeti, hagyományőrző adottságokhoz?

- Kezdő szövetkezetként pályázati támogatással felújítjuk a székhelyül is szolgáló épületet, amelyet vendégházzá alakítunk át és a már működő Völgy Vendégházzal közösen falusi szálláshelyként kívánunk üzemeltetni, s szolgáltatásaink már meglévő és tervezett színvonalával szeretnénk megszerezni a legmagasabb Nemzeti Tanúsító Védjegyet, a négynapraforgós minősítést.

Kemencénk, bográcsozó helyünk, fedett kerti pihenőnk, igényes berendezéseink mind-mind a vendégek kényelmét szolgálják, a hatalmas kertek pedig a tökéletes nyugalmat árasztják. Ha kissé romantikusan fogalmazok, akkor azt mondom: a csend is ide jár pihenni! Vendégházainkból a kertbe sem kell kimenni, mert a teraszról hallgathatjuk az éjszaka dallamait, melyet a ciripelő tücskök, a brekegő békák, a fülemülék, a rikoltozó baglyok komponálnak, az udvar fáin ugrándozó mókusok pedig mosolyt fakasztanak arcunkra. Ezt az érzést, ezt a látványt teszi teljessé a hívatlan vendégek - őzek, vaddisznók, szarvasok – olykori megjelenése, látogatása.

- Hallani, hogy a falusi turizmus elkötelezettjeiként, a hagyományok ápolóiként a kézművességet is előtérbe helyezik.

- Szövetkezetünkben kézműves tárgyak készítésével is foglalkozunk, és a kört szeretnénk bővíteni. Jelenleg Szabó Attila fafaragó, a szövetkezet tagjaként készít ajándéktárgyakat, melyeket vendégeink körében értékesítünk. Ráadásul szövetkezetünk három tagja kiváló eredménnyel végezte el a falusi vendéglátók képzését, ami ebben a tekintetben is nagyban segíti „stratégiánk” további tervezését.

- Bár közvetlenül nem a szövetkezet életéhez tartozik, de mivel Ön polgármester, adja magát a kérdés: hogyan lett az ismert és népszerű rádiós humorista, Rokker Zsolti, polgári nevén Erdei Sándor Abaújlak alpolgármestere?

- Sándorral régi ismertség és barátság köt össze, hiszen vendégházat üzemeltet Szanticskán, és a nevével fémjelzett gyümölcspálinkák – Szanticskai Kökény pálinka - ma már hivatalosan is megvásárolhatók. Én kértem fel őt alpolgármesteri feladatokra. Népszerűsége, a közösség érdekéért való tenniakarása hozzájárulhat ahhoz, hogy a falu és a szociális szövetkezet által szervezett nagyobb rendezvényeken például olyan műsort ad a turistáknak, melynek során elmondhatja a pálinkakészítés során szerzett élményeit, vicces történeteit egy-egy rekeszizom-dolgoztató stand-up comedy show keretében, és a saját készítésű „Rokker” pálinkákat is megkóstolhatja a közönség!

További információk a Csererháti Szociális Szövetkezet weboldalán találhatók.