A legegészségesebb, ha mindig azt fogyasztjuk, ami a mi éghajlatunkon, és az adott évszakban megterem. A befőzés azonban elhagyhatatlanul szükséges.  
Utóbbi oka nagyon egyszerű. Egyrészt, ha már nyáron a kertünkben annyi minden termett, ne vesszen kárba, másrészt egészségünk érdekében több növény csak valamilyen módon tartósítva áll el a téli hónapokban történő felhasználásig,

A téli tárolásnál a legkevesebb gond - a legökotudatosabb - az amúgy is téli zöldségekkel, gyümölcsökkel – krumpli, káposzta, zeller, karalábé, petrezselyemgyökér, sárgarépa, sütőtök, feketeretek, hagymafélék, alma, körte, dió, mandula, mák, gabonafélék - van. Ezekkel gyakorlatilag semmi dolgunk nincs, kivéve persze a megfelelő tároló hely biztosítását és az időnkénti átvizsgálását.

A kiskerttulajdonosok egész télen örülhetnek a bimbóskelnek, a leveleskelnek. Ezek a hó alól is szedhetők, és még friss petrezselyemzöld is megörvendeztethet bennünket, ha fenyőággal és avarral letakarjuk a petrezselyemtöveket. Metélőhagymánk úgyszintén egész télen hozzáférhető vagy a helyén, vagy ha cserépbe téve bevisszük a konyhába. A csicsóka frissen marad a földben, tehát fagymentes időben bármikor kiáshatjuk a szükséges mennyiséget. Kora tavasszal az elsők között van, amihez hozzáférhetünk. Használjuk ki a spenótot: az új-zélandi spenót a fagyokig szedhető, a tépőspenót pedig az egyik legkorábbi zöldféleség. Tehát áprilistól novemberig bármikor ehetünk friss spenótot A naspolya novemberben - az első dércsípés után - szedhető, és karácsonyig frissen fogyaszthatjuk. A folyton termő epertőről még novemberben is lekerülhet pár szem friss gyümölcs. Érzékelhető, hogy viszonylag rövid az az időszak, amit át kell vészelnünk friss élelem nélkül.

Az egyéb zöldség- és gyümölcsfélék tárolásának egyik legkényelmesebb módja a fagyasztás. Ennek a hátránya, hogy fagyasztószekrény kell hozzá, és borsos villanyszámla jár vele. Ha kiszámoljuk, hogy mennyi energiával hány kiló gyümölcsöt fagyasztottunk, bizony nem éri meg. Ökologikusan ez az egyik legrosszabb mód, hiszen az energia előállítása jelentős környezetszennyezéssel jár.

A legökologikusabb, és legkörnyezetbarátabb módszer az aszalás. Ennek a hátránya a nagy élőmunka-ráfordítás, állandó forgatás, hely – szétterítés, szárítóhely –,  de így finom, a legélőbb, legtáplálóbb módon juthatunk télen is a nyári finomságokhoz. Kevés háztartás engedheti meg magának a napenergiával működő aszalót. Minden szempontból ez a legeslegjobb megoldás! Áthidaló megoldás a villamos aszaló, de például gyógynövényleveleket árnyékos helyen, aszaló nélkül száríthatunk. Az aszaló csak a lédús gyümölcs, zöldség esetén szükséges.

Amíg az aszalás nem megoldható, addig marad a szokásos befőzés. Itt két rossz közül kell választanunk. Cukor, vagy tartósítószer. Ha sok cukrot használunk a befőzéshez, akkor elhagyhatjuk a tartósítószert. Ha keveset - vagy egyáltalán nem használunk édesítőt –, akkor vagy tartósítószert kell adnunk, vagy alkoholt, vagy sokáig kell főznünk. Így sok tápanyag megy veszendőbe. A választás nem könnyű! Ha valaki allergiás a tartósítószerekre, akkor ez a megoldás máris ki van lőve. Ha mellette cukorbeteg is, akkor neki csak a sok ideig tartó főzés marad, vagy az előbb említett aszalás.

Mindig a legegyszerűbb, legkevésbé pepecselő megoldásokat kell választani. Akad olyan helyzet, amikor valami nagyon finomat – vagy egészségileg szükségeset – szeretnénk készíteni: ekkor bizony vállalni kell a vele járó többletmunkát is. A zölddió-befőtt készítésénél hetekig kerülgetni kell, foglalja az edényt, de a végeredmény az mindent megér.
Praktikus, ha a rövidebb főzési időt, vagy nyers elrakási módot választjuk, a tartósításhoz pedig esetleg tartósító hatású gyógynövényt és kombinált dunsztot. Sokan nagy lábasba teszik az üres üvegeket, forró vízfürdőbe: így nem hűl le a töltés alatt a befőtt, lezárás után pedig szárazdunsztban hagyják kihűlni.
Az olyan gyümölcsöket, amelyekből szörp és dzsem is nyerhető, általában egyszerre ajánlott eltenni, a szörpből visszamaradt gyümölcshús feldolgozható dzsemnek.

Használjunk természetes tartósítószereket! A fahéj védelmet nyújt a baktériumos és gombás fertőzések ellen; az ánizs baktériumölő hatású, a szegfűszeg, fertőtlenítő. A meggyfalevél édességnél és savanyúságnál is használható. A mustármag, babérlevél, tormagyökér a sós zöldségeket segít tartósítani.

Egyéb tartósítószernek - ha ezt a módot választjuk - lehetőleg nátrium-szorbátot használjunk. Ez ártalmatlan, vörös áfonyából vonják ki, semmilyen káros hatása nincs, a szervezetben lebomlik. Sajnos nem mindig kapható, a receptekben ezért szerepel gyakrabban a nátrium-benzoát. A nátrium-benzoát jó a forrón eltett készítményekhez, de szintetikus színezőanyagokkal ne fogyasszuk együtt. Nagy mennyiségben fogyasztva allergiás csalánkiütéseket, asztmát okozhat.

Ne féljünk az újdonságoktól, nyugodtan keverjük a gyümölcsöket egymással. Például meggy-cseresznye, vagy ribizli-meggy, körte-őszibarack. Ami éppen érik, és mindenből csak egy kevés van, ne hagyjuk veszni.
Cseresznyét, meggyet, szilvát lehet alkoholosan eltenni, kevés cukorral, vagy akár teljesen cukor, és tartósítószer nélkül. Így a legegyszerűbben és legbiztonságosabban áll el.

Forrás: temesvarigabi.eoldal.hu