Ha nagyon kísérletező kedvünkben vagyunk, mi magunk is készíthetünk tökmagolajat. Nem kell nagyberuházás és nem szükséges hozzá bonyolult felszerelés.

Nagyanyáink receptje egyszerű. Az érett olajtököt kettéhasítják, majd a magokat kiszedik belőle. Ezeket pár napig szikkadni, száradni hagyják a napon vagy a tűzhelyen. Amikor kellően megszáradtak, kétszer átdarálják, majd a darálékot kevés forróvízzel összegyúrják, hogy könnyebben kinyerjék belőle az olajat. A nem túl bizalomgerjesztő színű, zöldes masszát megfelelő nagyságú üstbe, vagy fazékba teszik. Tűzhelyre téve folyamatos kevergetés mellett elpárologtatják belőle a hozzáadott vizet. Közben kellemesen megpörkölődik a tökmagmassza.

Ha minden víz elpárolgott, a masszát kipréselik egy erre specializált eszközzel. Próbaként megfelel akár egy otthon használatos házi gyümölcsprés is. A lecsurgó magyar arany a tökmagolaj, mely vetekszik az olivaolajjal. A visszamarad olajpogácsa általában állatok takarmányozására alkalmas, régen a szarvasmarhák kedvenc csemegéje volt, ma pedig csalikészítésre használják a horgászat szerelmesei. A kipréselt olajat már csak állni kell hagyni, hogy leülepedjen, majd szűrni, és üvegekbe tenni. Mivel semmiféle adalékanyagot nem tartalmaz, célszerű sötét üvegben tárolni, hogy tovább elálljon, de így is gyorsan avasodik, ezért inkább többször készítsünk kisebb mennyiséget.

A tökmagolajunkon kívül természetesen még számtalan fajta olaj kapható a boltokban. Ezek közül talán legismertebbek az olivaolaj, napraforgóolaj, repceolaj, mogyoróolaj, kukoricacsíra-olaj, szezámolaj. Az egyes olajok, olajtípusok nem csak abban különböznek, hogy miből állították elő őket, hanem tápanyag-összetételükben is eltérnek egymástól, ezáltal szervezetünkben betöltött szerepük is más és más.

Ha áldásukból is részesedni akarunk, az olajakat legjobb nyersen fogyasztani. Megbízható helyről, garantáltan első, szűz préselésből származó olajat vegyünk.