A ponty kiváló alapanyag a haltöpörtyűhöz, mely elkészítve igazi kulináris élményt nyújt. Elkészítése egyszerű, minden bizonnyal sokak kedvence lehet.

Gyakori vendég nálunk a közeli Széki-tóból horgászott ponty. A pontyvásárlás nem mindig rizikó nélküli, hisz gyakori kifogás a tóíz, azaz iszapíz, ami eléggé lelohasztja a halat még csak éppen megkedvelni szándékozót. Ha azonban megfelelő forrást tudunk felfedezni, akkor a halételek sokaságát tudjuk belőle elkészíteni.

Sokat töprengtem azon is, hogy mely súlyméret a legideálisabb a pontyból, de úgy gondolom, ez is az elkészítendő ételtől függ. Például rántani a karcsúbb pontyokat szeretem, a 1,5-2 kg súlyúakat. Halászlébe kiváló a nagyobb, zsírosabb hal is, nem beszélve arról, hogy egy 3-4 kg-os pontynak alig van aprószálkája, szinte csupa csont.

Valószínűleg a haltöpörtyűnek sem árt a vaskosabb hal, bár a mostani első kísérletünk egy zsenge pontyból készült.

A halat pucolás és belezés után kifiléztük, azaz lefejtettük a húst a gerincről és „oldalbordákról”-szálkákról. Nem árt, ha ehhez a művelethez van otthon vékony, nagyon éles halkésünk - nekem nincs.
A szálkátlanított halat vékony, egy centis csíkokra vágtam, sóztam-borsoztam, és az előkészített lisztbe beleforgattam. Közben két nagy fej hagymát karikákra szeltem, azokkal is elvégeztem ezt a műveletet.

Bő olajban, közepesen erős tűz felett sütöttem aranybarnára a halat, majd utána a hagymát is. Akkor jó, ha kívülről ropog, belül pedig remegősen elolvadós.
Forrón tálalva a legfinomabb, bár a maradékot halcsipszként később is lehet ropogtatni. Friss tökmagos bagettet és savanyú zöldparadicsomot ettünk hozzá. Előtte egy kupica házi pálinka jó hatással lesz az étvágyunkra!

Egészségükre!

A szerző blogját itt találod!