Kevés gondozást igényel, bokornak, fának, nyírott és természetes sövénynek is nevelhető. Virágzáskor csodálatos látvány, lombozata dekoratív, a rajta termő gyümölcs pedig maga a vitaminbomba. Ezért nevezik ehető sövénynek a mézalmácskát.

A Wikipédia „sövényként nevelhető növényként említi, melynek magassága elérheti a 10 métert is. Virága csillag alakú, fehér. Gyümölcse ehető, bogyószerű, kékeslila színű. Lombozata tavasszal lilás-barna, nyáron sötétzöld, ősszel narancs, bordó, és sárga színekben pompázik. Ötszirmú lecsüngő fürtszerű fehér virágzata általában áprilisban nyílik. Termése ízletes, vitamin- és ásványianyag-tartalma magas. Gyümölcse sokféle formában tartósítható, felhasználható.

Ültetése október vége, novembertől (az első fagyok után) március vége-április eleje időszakban tanácsos. Az első tavasszal körülbelül a talaj felett 10-15 centiméterre vissza kell vágni. Ezt követően évente 2-3 alkalommal nyírjuk mindaddig, ameddig el nem érjük a kívánt magasságot.”

Jól viseli a legtöbb talaj fajtát, de a nedves, jól vízáteresztő talajt kedveli a legjobban, valamint a napos és félárnyékos helyet is. Mínusz 25 fokig fagytűrő. Valóban látványos sövényként – ráadásul a madárbarát kert nélkülözhetetlen növénye – de ezúttal termése a fontosabb számunkra.

Kis almaszerű, rendkívül ízletes, mézes-pikáns extra delikátesz gyümölcs, amely már júniusban érik, így a primőr gyümölcsök közé tartozik. Bő termést hoz. Kedvcsinálónak egy recept az ehető ösvény terméséből!

Fahéjas mézalmácska-lekvár

Hozzávalók:  1 kg mézalmácska, 1 citrom leve és héja, 1/2 mokkáskanál fahéj , 1 kg befőző cukor. 

Elkészítése: A mézalmácskát megtisztítjuk, megmossuk, majd összekeverjük a citromlével, a lereszelt citromhéjjal és a cukorral. Lefedjük, és kb. 3-4 órát állni hagyjuk.  A masszát kevergetve felforraljuk, és néhány percig főzzük. Azonnal üvegekbe töltjük, lezárjuk. Az üvegeket fejtetőre állítva hagyjuk kihűlni.