Idén november utolsó vasárnapja advent első napja. Minden családnak megvannak a maga hagyományai, amelyekkel felkészülnek a téli ünnepkör kezdetére.

Én már november elején elkezdem a ház, a terasz és a kert feldíszítését, előkerülnek a dobozok mélyéről a hóemberek, csengettyűk, rénszarvasok, szalma- és háncsdíszek. Szeretem a régi díszeket együtt használni a természetes kiegészítőkkel, karácsony tájt jól megférnek egymással.

Mire az első gyertyát meggyújtjuk, minden a helyén van.

Nálunk nem kezdődhet el az adventi időszak anélkül, hogy az egyik karácsonyi doboz ne legyen tele a címbéli mézes-fűszeres finomsággal. Amikor sülnek, az egész lakást átjárja a karácsonyi fűszerek, a fahéj, a szegfűszeg, a szerecsendió, a kardamom, a citrom- és narancshéj illata. Már ettől karácsonyi hangulatba kerülünk. Gyakran készítek ebből a süteményből ajándékba. Nagyon sokáig eláll, érdemes nagy mennyiséget sütni belőle.

És hogy miért Buba?

Buba, az öreg angol szetterünk, aki már 10 éve az örök vadászmezőket járja, a mézes süti névadója. Becsületes neve Nádasjáró Denise volt, valamiért azonban Bubának hívtuk.

Történt egyszer, úgy január vége felé jártunk, a karácsonyi sütis dobozokat pakolásztam. Az egyik mélyén néhány mézes árválkodott, elég kemények voltak. Gondoltam, ez nem kell már senkinek. Az előszobában állt a szemetes, várva arra, hogy levigyem, ennek a tetejére tettem a keményre száradt sütiket. Utálok ételt kidobni, nem is szoktam, és szerencsére most sem került rá sor, mert mire elindultam volna a szeméttel, Buba a kidobásra váró mézeseket behordta a nappaliba és a saját kis pocóján összegyűjtötte őket. Melléjük feküdt és büszke volt a zsákmányára. Pár nap alatt elmajszolta az enyészettől megmentett finomságokat. Ezt a történetet a mai napig emlegetjük és meleg szívvel, sok szeretettel gondolunk Bubára.

Így készüla Buba-mézes

25 deka margarint és 25 deka mézet lassú tűzön összemelegítünk, majd kihűtjük. Egy nagy tálban 50-50 deka rozslisztet és búzalisztet összekeverünk (ízlés szerint a lisztek aránya változtatható) 50 deka porcukorral, 4 evőkanál mézeskalács fűszerkeverékkel, 2 kiskanál szódabikarbónával.

Felverünk 6 egész tojást, hozzácsavarjuk egy egész citrom levét, hozzáadjuk a citrom reszelt héját és 1 narancs reszelt héját.

A mézes és a tojásos keverékeket a liszteshez adjuk és összedolgozzuk az egészet. Ragacsos masszát kapunk, ne ijedjenek meg. Letakarva egy éjszakán át a hűtőszekrényben pihentetjük a tésztát.

Másnap lisztezett deszkára kotorjuk a tésztát, átgyúrjuk, ha kell, adunk még hozzá egy kis lisztet, majd 16 cipóra osztjuk. Egyenként hosszú rúddá sodorjuk őket és nagyjából 1 cm-es darabokat vágunk belőlük. Ezeket golyókká formáljuk, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk távol egymástól, mert

alaposan megnőnek sülés közben.

Fakanál nyelével a közepüket kissé benyomjuk, megkenjük tejjel és a lyukba 1-1 szem mogyorót, diót vagy mandulát nyomunk. A megsült mézeseket rácson hagyjuk teljesen kihűlni majd mehetnek a dobozokba. 2 hónapig biztosan elállnak.

Nagyon finomak, aromásak, és ha marad belőlük, januárban is jól esnek egy-egy csésze forró kávéhoz vagy teához.