Akácókoalíció küzd a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánításáért, ám szakemberek szerint a fafajta a magyar őshonos növényekre veszélyt jelent.

Gazdaságilag meghatározó szerepe van hazánkban az akácnak. Tűzifaként kiváló, és a méhészek is a magyar mézmennyiség mintegy felét ebből nyerik. Vannak viszont olyanok, akik azt mondják, az akác jelentős károkat okoz a természetes élővilágban. Molnár V. Attila, a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének adjunktusa azt mondja, nem az a probléma, hogy van akác, hanem, hogy sokan kevésnek tartják azt a területet, amekkorán fellelhető Magyarországon.

- A gazdasági érdekek nem összeegyeztethetetlenek a máig megmaradt területek védelmével. Ott arra kell koncentrálni, hogy ezeken a helyeken megmaradhasson az élővilág, és ne nyerhessen teret az akác – mondta el a Debrecen Televíziónak Molnár V. Attila.

A botanikus kert tölgyesei között is elszaporodott az akác. A probléma természetvédelmi szempontból az, hogy úgynevezett invazív fajnak számít, azaz átalakítja a talajt, és ellehetetleníti a természetes fajok fennmaradását. Az akác nem csak gyökérsarjakból verődhet fel, hanem széllel is terjedhet. Idegen élőhelyen akár károkat is okozhat a környezetben. Vannak olyan erdőmérnökök, akik az akác hosszú távú káros hatásaitól félnek. Így van ezzel Prof. Dr. Varga Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár is.

- A magyar akácméznek piacot kell biztosítani, de ennek nem szabad a nagyobb, valóban hungarikumnak számító természeti értékek elpusztításával együtt járni – vallja a professzor.

Az akácról szóló vitát egy EU-s rendelettervezet robbantotta ki, amely az invazív fajokra vonatkozik. Ebben viszont jelenleg nincs megnevesítve konkrétan egyetlen faj, így a fehér akác sem. Ezekre a tagállamok tehetnek majd javaslatot.

Forrás: dehir.hu